Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
A tizenöt éves háború során a madridi udvar Bécs felé irányuló segélypolitikáját az az elv határozta meg, hogy olcsóbb a császárt támogatni, mint amennyibe az kerülne, ha egy békekötés után meg kellene védeni a megújuló török tengeri támadások ellen Itáliát.11 8 Emellett számos egyéb tényezőt kell figyelembe venni, amelyek a két ág közötti kapcsolatra hatottak. Egyrészt a spanyol király konstantinápolyi, illetve a pápával és a perzsákkal folytatott tárgyalásait, északafrikai politikáját, a törökellenes liga kérdéseit és az itáliai alkirályságok helyzetét. Másrészt Lerma herceg, III. Fülöp államminiszterének külpolitikai irányvonalát, II. és III. Fülöp északnyugat-európai háborúit, a Madrid és az osztrák főhercegek közötti kapcsolatokat és az észak-itáliai politikai viszonyokat (a liguriai Finale őrgrófság hovatartozása évtizedeken át tartó vitákat okozott Madrid és Bécs között).119 II. Fülöp 400 ezer dukátot, III. Fülöp 1 millió 200 ezer escudót bocsátott 1593 és 1606 között II. Rudolf császár rendelkezésére. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, a császár egyik legfontosabb szövetségese, 1596-ban 80 ezer dukátot kapott (spanyol jezsuita gyóntatója és bizalmasa, Alonso Carrillo személyesen tárgyalt Madridban), a hispán uralkodó VIII. Kelemen pápa segélyéhez 200 ezer escudóval járult hozzá. A Kanizsa elleni hadjárathoz a spanyol király mintegy 6000 gyalogost és 200 000 escudót adott. Ezenkívül Ferdinánd főherceg is kapott pontosan meg nem határozható összegeket. A mintegy 2,5 millió escudo (3,75 millió forint) összegű spanyol hozzájárulás a legmagasabb volt, amit egy — a Német-római Császárságon kívüli — fejedelem a tizenöt éves háború során adott, beleértve magát a pápát is. Ez ugyan szerény volt a Német-római Birodalom és a Habsburg Monarchia osztrák-cseh területeinek hozzájárulásához képest, de önmagában is beszédes, hogy Madrid segítsége igazán jelentős majd az 1605. évi (jelentős részben a Bocskai-felkelés okozta) krízisévben volt, amikor a csúcspontját érték el a spanyol socorrók. Spanyol érdekszférák és befolyás a Német-római Császárság területén A Spanyol Monarchiának a Császársággal fenntartott kapcsolatai több párhuzamot mutatnak II. és III. Fülöp török politikájával.120 Madrid az V Károly-i örökséget és szövetségesi rendszert továbbépítve összetett klientúra-hálózatot épített ki a Birodalom területén, és annak erőforrásait Spanyolország 118 Más hivatkozás nélkül a tizenöt éves háborúra vonatkozó adatokra (ideértve a váltóárfolyamokat) 1. Niederkorn, J-P: Der „Lange Türkenkrieg" i. m., vö. még Änderte A.: A magyar-spanyol kapcsolatok i. m. 44-45. A MOL Mikrofilmtár 45227. és 45229. sz. tekercsein találhatók a prágai spanyol követ és Giorgio Basta császári hadvezér Madridba írt jelentései. Vö. Veress Endre korábban csupán nyolc iratot adott ki a simancasi levéltárból (de maga nem járt Spanyolországban). Veress Endre: Basta György hadvezér levelezése és iratai (1597-1607). I. köt. 1597-1602. és II. köt. 1602-1607. (Magyar Történelmi Emlékek I.: Okmánytárak XXXTV és XXXVII.) Bp., 1909. és 1913. passim. 119 Elsősorban az utóbbit tárgyalja Mederkor«, J-P.: Spanische Subsidien für den Türkenkrieg, die Markgrafschaft Finale und der Sturz eines Ministers am Hof König Philipps III. Römische Historische Mitteilungen 36. (1994) 143-152. 120 Edelmayer, F.: Die Spanische Monarchie und das Heilige Römische Reich zwischen 1556 und 1621. In: Die Europapolitik Innerösterreichs i. m. 22-37.; Uő: Söldner und Pensionäre i. m.
