Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023

Valószínűsíthető, hogy Spanyolország bécsi állandó követsége egyes idő­szakokban nem elhanyagolható szerepet játszott az osztrák Habsburgok török­politikájának alakításában. Figyelembe kell venni azt is, hogy Madrid és az itá­liai alkirályságok is alkalmanként tárgyalásokat folytattak Konstantinápoly­ban.11 4 A Madridban tartózkodó császári állandó követ feltehetően számos alka­lommal fordult uralkodója megbízásából valamely, az Oszmán Birodalmat és az Ausztriai Házat érintő ügyben a spanyol Államtanácshoz.11 5 Az 1571. évi lepantói csata és a keresztény flotta győzelme után fokozato­san, a Portugál Királyság 1580-1581. évi Spanyolországhoz csatolása után nyo­matékosabban fordult el II. Fülöp figyelme a Mediterráneum területéről az At­lanti-óceán partjának irányába. Ez azonban csak hangsúlyeltolódást jelentett, és valószínűleg nem volt egyedül véleményével az a velencei diplomata, aki sze­rint a tizenöt éves háború (1591-1606) kezdetén a spanyol király volt az egyet­len keresztény fejedelem, aki hatalomban és erőforrások terén a török szultán­nal felvehette a versenyt.11 6 Konstantinápolyban azonban több okból sem tart­hatták őt az 1590-es években az elsődlegesen legyőzendő ellenfélnek. Egyrészt, a Spanyol Monarchia központi területeit hatalmas földrajzi távolság választot­ta el az Oszmán Birodalom központjától, így a szultán nem gondolhatott Spa­nyolország megtörésére. Ez fordítva is igaz volt. Másrészt, a Földközi-tenger al­kalmatlan volt nagy, mélységi hódítások keresztülvitelére. Végül, Spanyolor­szágnak az észak-afrikai frontvonal és erődítmények, illetve a kalózok jelentet­ték az elsődleges veszélyt az oszmánok részéről, a spanyol anyaországban élő több százezres, iszlám hitű vagy azzal vádolt lakosságon kívül.11 7 Konstantiná­polyból is csak ritkán tekintettek az itáliai félszigeten túlra. Strohmeyer, A.: Briefwechsel, 106.: Nr. 429. A császár Málta felszabadítása után bízott a törökse­gély átutalásában: II. Miksa Dietrichsteinnek. Bécs, 1565. okt. 8.: Uo., 111.: Nr. 438. 114 Egy 17. századi adat arról tanúskodik, hogy a közös fellépés gyakori lehetett, és nem zárha­tó ki, hogy a bécsi spanyol követségnek alkalmanként komoly befolyásoló szerepe is lehetett a bécsi törökpolitika egyes területeinek alakításában. 1632-ben, Madridban kelt levelében IV Fülöp egy nagyobb szabású diplomáciai offenzíva részeként megírta Bécsben tartózkodó rendkívüli követé­nek, hogy a — harmincéves háború egyik legintenzívebb időszakában — erősödő francia háborús készülődés miatt milyen intézkedéseket szükséges megtenni, hogy megakadályozzák az Oszmán Birodalom aktívabbá válását. A Nápolyi és a Szicíliai Királyság is küldeni fog tárgyalóbiztosokat Konstantinápolyba, akiknek a diplomáciai tevékenységét össze kell hangolni a császári követekéivel. Minderről a spanyol követnek be kell számolnia a Titkos Tanács elnökének, Johann Ulrich Eggen­berg hercegnek, a bécsi „spanyol párt" első emberének. IV Fülöp Guastalla hercegnek. Madrid, 1632. február 11.: HHStA, Staatenabt., Sp., Hofkorrespondenz, Kart 4., Map. 26., fol. 37r-38v. (másolat) A levélből a simancasi levéltárban is őriznek egy másolatot. Heinrich Günter: Die Habsburger-Liga 1625-1635. Briefe und Akten aus dem General-Archiv zu Simancas. Berlin 1908. 68. (330-331.) 115 A madridi császári követ, Franz Christoph Khevenhüller beadványait rendszeresen tárgyal­ta a spanyol Államtanács, annak eredményéről és a határozatról hivatalos úton, levélben értesítet­ték a követet, amelyet ő rendszerint megküldött Bécsbe. Khevenhüller 1621. június 8-ai, Madridból a császárnak küldött leveléhez mellékelte az államtitkár válaszát arról, hogy egyik beadványát (az [egyik] itáliai spanyol flotta lépjen fel az oszmán flotta ellen) az Államtanács megtárgyalta és a ja­vaslatát támogatva döntött. HHStA, Staatenabt., Sp., Diplomatische Korrespondenz, Kart. 16., Map. 318., fol. 126-136V., főként fol. 127r. 116 Baylo Lorenzo Bernardo véleménye 1592-ben. Niederkorn, J-E: Der „Lange Türkenkrieg" i. m. 183. 117 Vö. Andrew C. Hess: The Forgotten Frontier: A History of the Sixteenth-Century Ibero-Af­rican Frontier. Chigaco-London, 1978.

Next

/
Oldalképek
Tartalom