Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
Valószínűsíthető, hogy Spanyolország bécsi állandó követsége egyes időszakokban nem elhanyagolható szerepet játszott az osztrák Habsburgok törökpolitikájának alakításában. Figyelembe kell venni azt is, hogy Madrid és az itáliai alkirályságok is alkalmanként tárgyalásokat folytattak Konstantinápolyban.11 4 A Madridban tartózkodó császári állandó követ feltehetően számos alkalommal fordult uralkodója megbízásából valamely, az Oszmán Birodalmat és az Ausztriai Házat érintő ügyben a spanyol Államtanácshoz.11 5 Az 1571. évi lepantói csata és a keresztény flotta győzelme után fokozatosan, a Portugál Királyság 1580-1581. évi Spanyolországhoz csatolása után nyomatékosabban fordult el II. Fülöp figyelme a Mediterráneum területéről az Atlanti-óceán partjának irányába. Ez azonban csak hangsúlyeltolódást jelentett, és valószínűleg nem volt egyedül véleményével az a velencei diplomata, aki szerint a tizenöt éves háború (1591-1606) kezdetén a spanyol király volt az egyetlen keresztény fejedelem, aki hatalomban és erőforrások terén a török szultánnal felvehette a versenyt.11 6 Konstantinápolyban azonban több okból sem tarthatták őt az 1590-es években az elsődlegesen legyőzendő ellenfélnek. Egyrészt, a Spanyol Monarchia központi területeit hatalmas földrajzi távolság választotta el az Oszmán Birodalom központjától, így a szultán nem gondolhatott Spanyolország megtörésére. Ez fordítva is igaz volt. Másrészt, a Földközi-tenger alkalmatlan volt nagy, mélységi hódítások keresztülvitelére. Végül, Spanyolországnak az észak-afrikai frontvonal és erődítmények, illetve a kalózok jelentették az elsődleges veszélyt az oszmánok részéről, a spanyol anyaországban élő több százezres, iszlám hitű vagy azzal vádolt lakosságon kívül.11 7 Konstantinápolyból is csak ritkán tekintettek az itáliai félszigeten túlra. Strohmeyer, A.: Briefwechsel, 106.: Nr. 429. A császár Málta felszabadítása után bízott a töröksegély átutalásában: II. Miksa Dietrichsteinnek. Bécs, 1565. okt. 8.: Uo., 111.: Nr. 438. 114 Egy 17. századi adat arról tanúskodik, hogy a közös fellépés gyakori lehetett, és nem zárható ki, hogy a bécsi spanyol követségnek alkalmanként komoly befolyásoló szerepe is lehetett a bécsi törökpolitika egyes területeinek alakításában. 1632-ben, Madridban kelt levelében IV Fülöp egy nagyobb szabású diplomáciai offenzíva részeként megírta Bécsben tartózkodó rendkívüli követének, hogy a — harmincéves háború egyik legintenzívebb időszakában — erősödő francia háborús készülődés miatt milyen intézkedéseket szükséges megtenni, hogy megakadályozzák az Oszmán Birodalom aktívabbá válását. A Nápolyi és a Szicíliai Királyság is küldeni fog tárgyalóbiztosokat Konstantinápolyba, akiknek a diplomáciai tevékenységét össze kell hangolni a császári követekéivel. Minderről a spanyol követnek be kell számolnia a Titkos Tanács elnökének, Johann Ulrich Eggenberg hercegnek, a bécsi „spanyol párt" első emberének. IV Fülöp Guastalla hercegnek. Madrid, 1632. február 11.: HHStA, Staatenabt., Sp., Hofkorrespondenz, Kart 4., Map. 26., fol. 37r-38v. (másolat) A levélből a simancasi levéltárban is őriznek egy másolatot. Heinrich Günter: Die Habsburger-Liga 1625-1635. Briefe und Akten aus dem General-Archiv zu Simancas. Berlin 1908. 68. (330-331.) 115 A madridi császári követ, Franz Christoph Khevenhüller beadványait rendszeresen tárgyalta a spanyol Államtanács, annak eredményéről és a határozatról hivatalos úton, levélben értesítették a követet, amelyet ő rendszerint megküldött Bécsbe. Khevenhüller 1621. június 8-ai, Madridból a császárnak küldött leveléhez mellékelte az államtitkár válaszát arról, hogy egyik beadványát (az [egyik] itáliai spanyol flotta lépjen fel az oszmán flotta ellen) az Államtanács megtárgyalta és a javaslatát támogatva döntött. HHStA, Staatenabt., Sp., Diplomatische Korrespondenz, Kart. 16., Map. 318., fol. 126-136V., főként fol. 127r. 116 Baylo Lorenzo Bernardo véleménye 1592-ben. Niederkorn, J-E: Der „Lange Türkenkrieg" i. m. 183. 117 Vö. Andrew C. Hess: The Forgotten Frontier: A History of the Sixteenth-Century Ibero-African Frontier. Chigaco-London, 1978.
