Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
földet és a Burgund Grófságot magában foglaló) burgundi birodalmi kerület vezetője, adott pénzt a törökök elleni háborúra.10 8 V Károly a birodalmi igazságszolgáltatás területén jelentős különállást biztosított a kerületnek, cserébe az adók tekintetében kétszeres, a töröksegélyében háromszoros pénzfizetésre kötelezte magát, amit ő és utóda többnyire teljesített. A burgundi kerületből járó töröksegélyt azonban (a németalföldi tartományok felkelésére való hivatkozással) II. Fülöp 1566-ban felfüggesztette, majd csak részben fizette. Ez több évtizeden át tartó nehezteléshez vezetett a Katolikus Királyok és a német-római császárok között, amihez hozzájárult, hogy a németalföldi helyzetet illetően is különbözött álláspontjuk. A dinasztián belüli összeütközés 1568 és 1569 fordulóján érte el a csúcspontját, amikor II. Fülöp megtiltotta unokatestvérének, II. Miksának, hogy bármilyen módon beavatkozzon a németalföldi politikájába. Miksa 1566-1567 után több mint 219 ezer forintot igényelt Fülöptől, de ebből 1572-re csak 150 ezret kapott meg.10 9 Az is felmerült, hogy az újra felgyűlő, ki nem fizetett töröksegélyt beszámítják Anna főhercegnő (II. Miksa császár lánya), II. Fülöp negyedik felesége hozományába. Az összegek nagysága és az, hogy a spanyol királyok a segélyekkel a német birodalmat vagy a császárt mint magyar királyt támogatják, állandó viták tárgya volt a 17. század elején is.11 0 A Németalföldről kiinduló erőszakos spanyol katonai betörések a Német-római Birodalom belső területeire pedig a birodalmi rendeknek szolgáltak érvül arra, hogy kevesebb töröksegélyt szavazzanak meg. A spanyol-török összecsapások kisebb vagy nagyobb mértékben számos alkalommal összefüggtek a magyar hadszíntérrel.11 1 Ilyen volt a stratégiai fontosságú Málta 1565. évi oszmán ostroma és néhány erődítmény kivételével annak elfoglalása, majd spanyol felszabadítása 1565. május 18. és szeptember 8. között. Az I. Ferdinánd halála után, 1564 novemberében Konstantinápolyba küldött császári rendkívüli követségnek a diplomáciai teendőin kívül az is feladata volt, hogy az oszmán flotta erejéről információkat szerezzen, és azokat a nápolyi alkirállyal megossza.11 2 AII. Miksa által kért töröksegély kifizetését Madridban kezdetben a felszabadítás költségeire való hivatkozással utasították el.113 108 Az 1548. június 26-ai burgundi szerződésről és a négy nappal később, Augsburgban hozott birodalmi határozatról, majd az 1560-as évek végén a burgundi kerület és a Német-római Birodalom közötti jogi kötelék szorosabbra válásáról 1. Peter Rauscher: Kaisertum und hegemoniales Königtum: Die kaiserliche Reaktion auf die niederländische Politik Philipps II. von Spanien. In: Die Epoche Philipps II. (1556-1598) (Hispania - Austria II). Ed. Friedrich Edelmayer. Wien-München 1999. 80-82. A fentiekből következően (és egyes itáliai területek jogi helyzetéből fakadóan is) a spanyol király a német-római császár vazallusa volt. 1526-ot követően természetesen V Károly császár is juttatott tekintélyes (a magyarörszági politikai küzdelmet egyes esetekben döntő módon befolyásoló) összegeket testvérének, I. Ferdinándnak. Vö. Korpás Z.\ V Károly i. m. 69-79. 109 Az adatokra és az Ausztriai Ház két főága közötti pénzügyi kapcsolatokra az 1560-1570-es években: Peter Rauscher: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II (1556-1576). Wien-München 2004. 335-342. 110 Niederkorn, J-P.: Der „Lange Türkenkrieg" i. m. 195-197. 111 Már V Károly korában is. Korpás Zoltán kutatásai az 1538. évi liga kapcsán a váradi béke jelentőségét új megvilágításba helyezték: „a közép-európai események szervesen illeszkedtek V Károly császár törökellenes politikájához." Korpás Z.\ V Károly i. m. 169-203., főként 203. 112 Strohmeyer, A.: Briefwechsel i. m. 121-124., 130-132. 113 A császári követ az ügyintézés lassúsága miatt bosszankodott: Adam von Dietrichstein, a császár madridi állandó követének levele II. Miksa császárnak. Bosque de Segovia, 1565. szept. 26.:
