Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
nyol hálózatnak"74 ) alapját a mellette érvelők szerint ugyanaz jelentette, ami a spanyol államot a keleti testvérág fölé emelte. Nyugat- és Dél-Európa nagy, természetes földrajzi-történelmi régiói {Anglia, Gallia, Hispania, Germania, Italia15) közül, ahol a korabeli (és a mai) európai népesség kétharmada-háromnegyede lakott, a korban egyedül Gallia lehetett Hispania kihívója. Angliát az európai átlagnak megfelelő népsűrűsége és gazdasági ereje ekkor középhatalommá tette, a kontinens belső területein csekély befolyása volt.76 A korabeli Italia és Germania politikailag rendkívül megosztott volt, előbbi területének felét közvetve Madridból igazgatták, míg utóbbit a vallási ellentétek is megakadályozták az egységes fellépésben és ebben a korban az öt nagy régió közül a gazdaságilag legkevésbé fejlettnek számított.77 A Spanyol Monarchia európai terület-együttese tehát több mint másfélszer akkora volt korszakunkban, mint a mai Spanyolország, a Francia Királyság területe ellenben a mai Franciaországénak a kétharmadát tette ki.7 8 1600 körül utóbbi 18,5 milliós lakosságával jelentősen felülműlta a Spanyol Monarchiát, de nem rendelkezett komolyabb gyarmatokkal és nemesfém-kapacitással, a vallásháborúk és a politikai centralizáció-integráció hiánya pedig megnehezítette meglévő erőforrásai hatékony kihasználását.7 9 A harmincéves háborúba való 1635. évi belépését követő katonai kudarcok jelezték ezt a gyengeséget, és csak az 1630-as évek végére tudott olyan hadsereget felállítani, amely egyenlő eséllyel szállt szembe a spanyol haderővel, és amely nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy Párizs szövetségesi rendszer kiépítése nélkül tudjon ellent állni Spanyolország hegemonikus törekvéseinek, sőt annak dominanciáját képes legyen megtörni.8 0 E magyarázat szerint a Spanyol Monarchia európai hegemóniája szükségszerű volt: túl nagy, túl erős, túl gazdag volt, hadserege és hadigépezete túl hatékonnyá és kiforrottá8 1 vált ahhoz, hogy ne töltse be ezt a szerepet, annak elle-74 Friedrich Edelmayer ezt a fogalmat (spanische Netzwerk) II. Fülöpnek a Német-római Császárság területén kiépített klientúra-rendszerére érti. Edelmayer, F.: Söldner und Pensionäre i. m. 75 A 16-17. századi térképeken igen gyakran a dinasztikus-politikai viszonyokat és határokat figyelmen kívül hagyva (pl. Itáliát egységesként, a Burgund Grófság területét Franciaország, az osztrák örökös tartományokat Németország részeként, kiemelés nélkül megjelenítve) ábrázolják az öt régiót. L. pl. Plihál Katalin - Hapák József: Európa térképei, 1520-2001. Bp. é. n. 7b Más hivatkozás nélkül a korabeli és mai demográfiai és gazdasági adatokra 1. Maddison, A.: Statistics. ' ' A kora újkori angliai, itáliai, spanyol és németalföldi gazdaságokról jóval pontosabb adatok állnak rendelkezésre, mint a mai Franciaország, Németország és más államok egykori területeiről. A szórt adatok arra engednek következtetni, hogy Németország legalább egy mutatószám (az egy főre jutó bruttó „nemzeti" össztermék) tekintetében elmaradt a többi nagy régiótól. 78 Franciaország területe 1559-ben 460 ezer km 2 volt. Histoire militaire i. m. 304. 79 IV Henrik francia király (1589-1610) uralkodása alatt Franciaország (ideiglenesen) jelentősen megerősödött. Michael J. Hayden: Continuity in the France of Henry IV and Louis XIII: French Foreign Policy, 1598-1615. The Journal of Modern History 45. (1973) 1-23. 80 1635-ben Franciaország egyszerre három fronton támadta meg Spanyolországot, ám az Alpokban található stratégiai átjáró-völgy (Valtelina) elleni, a spanyol németalföldi és az észak-itáliai bevetés is kudarcot vallott. 1636-ban a spanyol németalföldi hadsereg császári támogatással visszatámadott, és Franciaország az összeomlás szélére került. Parker, G. : Thirty Years' War i. m. 149-152. 81 A spanyol haderőről 1. Parker, G.: The Army of Flanders i. m.; Uő: The Military Revolution i. m.; Stradling, R. A.: The Armada of Flanders. Spanish Maritime Policy and European War, 1568-1668. Cambridge 1992.; Glete, J.: War and the State i. m. Arról, hogy a spanyol hadszervezet jelentősen
