Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
ténetírásban annak ellenére fordul elő a terminus gyakran helytelen használata, hogy a 19. század második felében és a 20. század elején több magyar történész megfelelő értelemben használta azt.4 7 Bizonyos „mentségül" szolgál azonban a magyar történészek számára, hogy a fogalom használata — és ez külön hangsúlyozandó — már a korabeli Magyar Királyságban sem volt egységes. Az egykorú latin nyelvű dokumentumokban felbukkanó Boraus Austriaca alatt ugyanis a magyar politikai elit — érthetően — gyakran nem az egész Habsburg-uralkodóházat, hanem annak Magyarországot „Ausztriából" kormányzó, így „osztráknak" nevezett ágát értette. (Ennek részletes filológiai vizsgálata azonban további kutatásokat igényel.) A fogalom összetettsége miatti bizonytalanságot jelzi, hogy egyes esetekben a korabeli párizsi diplomácia ugyanügy küzdött vele,4 8 miként az igen művelt esztergomi érsek, Pázmány Péter.4 9 Gyakran akár néhány mondaton belül is előfordul a terminus felcserélt vagy más-más értelmű használata, például a Casa de Austriaé mint uralkodóház és mint a dinasztia közép-európai területei és hatalma.50 Az utóbbi, jellegzetesen spanyol szóhasználat elterjedéséhez hozzájárult, hogy miként napjainkban, úgy a 16-17. században Madridból is nehéz volt egyetlen szóval leírni a keleti Habsburgok közép-európai államegyüttesét. Emellett megfigyelhető az is, hogy az „ausztriai" jelző (a „Ház" kiegészítés nélkül is) elvált az osztrák tartományok földrajzi meghatározottságától és „összdinasztikus", sőt sok esetben „spanyol" jelentést vett fel.5 1 Richelieunek a bevezetésben idézett második mondata esetében sem egyértelmű, hogy milyen értelemben használta az Ausztriai Ház fogalmát. Az osztrák Habsburgok csak kisebb területekkel rendelkeztek Itáliában, ám a német-római császárnak (a címéből és rangjából következő névleges világuralmi törekvéseitől eltekintve) számos birtok hűbéruraként jelentős, alkalmanként döntő beleszólása volt az ottani politikai kérdésekbe.5 2 A terminus mindenkori jelentését természetesen számoló, Bécsben szerkesztett beszámoló befejezését. Ebben a három rokon felsorolása után közvetlenül az uralkodóház (.Ertzhauss Oesterreich) neve jelenik meg. Göran Rystad: Kriegsnachrichten und Propaganda während des Dreissigjährigen Krieges. Die Schlacht bei Nördlingen in den gleichzeitigen, gedruckten Kriegsberichten. Lund 1960. 267. 47 Mika Sándor: Richelieu bibornok-miniszter befolyása Francziaországra és Európára. Kolozsvár 1879.; Carrillo Alfonz jezsuita-atya levelezése és iratai (1591-1618). Kiad. Veress Endre. (Magyar Történelmi Emlékek I.: Okmánytárak XXXII.) Bp. 1906. 712. (Mutató) 48 Richelieu bíboros levele titkárának, M. Bouthillier-nek. Mouchy, 1635. április 30. Lettres IV 736. 49 Pázmány Péter Összegyűjtött Levelei. I—II. S. a. r. Hanuy Ferenc. Bp. 1910-1911. II. 245. 50 Diego Saavedra Fajardo bajorországi spanyol követ levele Onate grófnak, Madrid rendkívüli bécsi követének. Stuttgart, 1635. március 23. L. Tibor Monostori: Très cartas inéditas en el Archivo de Estado de Viena. In: Diego Saavedra Fajardo: Rariora et Minora. Est. José Luis Villacanas Berlanga. Murcia 2008. 311-312. 51 A spanyol-francia rivalizálás és Franciaország törökbarát politikája Saavedra Fajardo 1640-ben Münchenben kiadott emblémáskönyvének és fejedelemtükrének (Idea de un principe politico christiano representada en cien empresas. Ed. Sagrario López. Madrid 1999.) rendszeres témáját képezi. Saavedra Fajardo a spanyol korona itáliai dominanciáját és az Ausztriai Ház ottani erejét és fennhatóságát (Potencia Austriaca) közel azonos értelemben használja. (Empresa 45., 542. és Empresa 95., 984.) 52 Vö. pl. Jan Paul Niederkorn: Reichsitalien und der Kaiserhof im Zeitalter der Hegemonie Spaniens 1559-1659. In: Italia - Austria. Alla ricerca del passato comune. A cura di Paolo Chiarini -Herbert Zeman. Roma 1995. 59-71.
