Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
befolyásolta az is, hogy Európa melyik államában (Londonban, Hágában, Nápolyban, Bécsben vagy máshol) használták. A fentiekből következik, hogy az „ausztriai" és az „Ausztriai Ház" fogalmak jelentését — azok 16-17. századi, sokrétű, sőt gyakorta változó jelentéstartalma miatt — minden egyes alkalommal alaposan meg kell vizsgálni, mégpedig nemcsak a korabeli forrásokat, de az újabb kori történetírókat olvasva is, hiszen többek között jelenthet „a keleti Habsburgok államaihoz tartozót" vagy a „Spanyol Monarchiához tartozót", de „össz-Habsburg", „össz-ausztriai" értelemben is megjelenhet. Erőviszonyok a Spanyol Monarchia és a közép-európai Habsburg Monarchia között 1600 körül Az „ausztriai" és az „Ausztriai Ház" terminusok mindenkori jelentésének értelmezését megkönnyíti a két Habsburg-ág államkonglomerátuma, a Spanyol Monarchia5 3 és a közép-európai Habsburg Monarchia5 4 európai hatalmi súlyának meghatározása, illetve azok összehasonlítása, amely egyben szilárd alapokat biztosíthat Spanyolország közép-európai befolyásának vizsgálatakor. A kora újkorban (miként a 21. században) egy állam erejét döntő módon meghatározta földrajzi kiterjedtsége és népessége, a fennhatósága alatt álló terület gazdasági ereje, a rendelkezésére álló bevételek nagysága és a bevethető hadsereg létszáma. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, Spanyolország európai területei5 5 1600 körül mintegy 825 ezer négyzetkilométert tettek ki,5 6 a közép-euró-53 A Pireneusi-félsziget-határain messze túlterjeszkedő Spanyol Monarchiát a korban és a modern kori történetírás szóhasználatában Spanyolországnak is nevezik. Itt a két forma egymást helyettesítő értelmű. 54 A keleti Habsburgok államegyüttesének egyetlen szókapcsolattal vagy körülírással való megragadási kísérletének utóbbi eredményei közül említendők a Habsburg Birodalom, a Habsburg Monarchia, a zusammengesetzte Habsburgermonarchie, azaz az összetett Habsburg Monarchia kifejezések, amelyek közül újabban az utóbbi terjedt el leginkább. (Az egyik legújabb nemzetközi összefoglalás: Thomas Winkelbauer: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Undertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522-1699. 1-2. Wien 2003. főként 1. passim, ill. a magyar irodalomból Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 1078-1081. és Uő: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. New York 2009.) Európában más államokra, így Spanyolországra is használják az összetett monarchia (zusammengesetzte Monarchie, monarquía compuesta) kifejezést, utóbbit pl. Bartolomé Yun: Marte contra Minerva. El precio del imperio espanol 1450-1600. Barcelona 2004. 325, ill. vö. még J. H. Elliott: A Europe of Composite Monarchies. Past and Present 117. (1992) 48-71. és a magyar irodalomból Sashalmi Endre-. A nyugat-európai államfejlődés vázlata (1000-1700). (Pannonica kiskönyvtár) Bp. 2006. főként 83-156. 50 A Pireneusi-félsziget egésze és a dél-francia Roussillon, a Nápolyi és Szicíliai Királyság, a Milánói hercegség, a mai Belgium területével nem teljesen egyező (többek között a Liége-i érsekséget nem, de a Luxemburgi Grófságot és a később Franciaországhoz került területeket, így például Artois-t is magában foglaló) Spanyol Németalföld és a Burgund Grófság. 56 A Pireneusi-félsziget Roussillonnal együtt mintegy 600 ezer km2 , Spanyolország itáliai területei mintegy 170 ezer km2 , Spanyol Németalföld területe mintegy 40 ezer km2 , a Burgund Grófság 15 ezer km2 . Az adatokra 1. Histoire militaire de la France. I—III. Ed. Philippe Contamine. Paris 1992. I. 304. 57 Alsó- és Felső-Ausztria, Belső-Ausztria, Elő-Ausztria, a Cseh Korona országai (Csehország, Morvaország, Szilézia, Alsó- és Felső-Lausitz), valamint a Magyar-Horvát Királyság. 58 A négy osztrák terület mintegy 110 ezer km2 , a Cseh Korona országai és a Magyar Királyság 120-120 ezer km2 . Az adatokra: Winkelbauer, T.: Ständefreiheit und Fürstenmacht i. m. 1. 29.
