Századok – 2009

KISEBB CIKKEK - Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról IV/975

rázható, hogy ez ideig az irodalomban már sokat emlegetett diadalkapuk és tervezőjük tették — egyébként teljes joggal — igazán nevezetessé a röpla­pot. A grafika gyakori közlése nem­csak a magyar királykoronázások mi­att indokolt, hiszen az 1830-ig tartó pozsonyi koronázási szertartások leg­korábbikának egyfajta képi ábrázolá­sáról van szó, ám a metszet egyben a Magyar Királyság új, belpolitikai fővá­rosának, Pozsonynak a legkorábbi részletes látképe is.4 így teljesen érthe­tően sokszor szerepel a legkülönbö­zőbb feldolgozásokban, történelmi és képzőművészeti kiadványokban, álta­lában azonban, mint anonim mű. A kvalitásos fametszetet ligatú­rába írt HM iniciálékkal szignálta a szerző, mégpedig a heraldikai jobb ol­dalon lent, a koronázáson részt vevő tescheni herceg sátránál. A Pozsonyi Városi Galéria példánya kapcsán a gyűjtemény már nyugdíjas konzervá­tora, Katarína Jancová (Závadová) publikálta először elődje, Gizela Weyde megállapítását, aki egy lipcsei szárma­zású festő és grafikus H(ans) M(ayer) vagy Johann Meyer/Hans Mayr műve­ként oldotta fel a betűpárost.5 A felte­vést levéltári adatok alapján az tette valószínűvé, hogy Hans Mayer részt vett az I. Ferdinánd császár és király 1565. évi temetési ünnepségére készült dekorációs munkálatokban Bécsben, bár meglévő művéről nem adott számot a szakirodalom.6 Leginkább pedig — mondhatnánk — az csábíthatta el a konzervátorokat, hogy G. K. Nagler nagyszabású monogramlexikonában Hans Mayer neve szerepel a HM szignó mellett.7 Galavics Géza szintén a Pozsonyi Városi Galéria példányát vizsgálva vette észre először a pompás diadalkapukat, és egyben megkérdőjelezte az idézett attribúciót.8 Ennek ellenére mind a mai napig úgy szerepel a koronázásokat fel­dolgozó irodalomban mint Hans Mayer műve, csupán annyi változással, hogy az említett jellegzetességek, úgy mint a perspektivikus elrendezés és a bravúros rajz nem Mayer munkásságára, csupán a bemutatott nyomtatványra vonatkoz­tatva kerültek közlésre.9 Mindezek is­meretében nem csoda, hogy az Osztrák Tudományos Akadémia tulajdonában lévő pompás, kifestett metszetpéldányt — a gyakran idézett pozsonyi grafika nyomán •— nemrég ugyancsak Hans Mayer műveként közölték.10 Függetlenül a magyar királykoro­názási ceremóniákkal és a pozsonyi hely­történettel foglalkozó irodalomtól a kora újkori német területeken kiadott grafi­kák, apró nyomtatványok és röplapok összegző katalógusaiban a metszet — a Müncheni Állami Könyvtárban őrzött példány alapján — Donát Hübschmann műveként szerepel, Donát testvérére, Marinra vonatkoztatva a szignatúrát.11 4 Jancová, K.\ Bratislava v grafike i. m. 287-307. 5 Uo. 287-288, 306. 6 Allgemeines Lexikon der bildenden Künst­ler von den der Antike bis zur Gegenwart. Be­gründet von Ulrich Thieme und Felix Becker. Leip­zig 1930. 481. 7 Die Monogramisten und diejenigen be­kannten und unbekannten Künstler aller Schulen, welche sich zur Bezeichnung ihrer Werke eines figürlichen Zeichens, der Initialen des Names, der Abbreviatur desselben &c. bedint haben. III. Band. Bearbeitet von G. K. Nagler. München 1919. 493-197. 8 Galavics G.\ A magyar királyi udvar 229-230.; Uő:The Hungarian Royal Court 308-309. 9 Cico, M.: Gloria et miseria i. m. 7, 12, 42. 10 Kugler, G. \ Krönung Maximilians II. i. m. 474. 11 Walter L. Strauss: The German Single­leaf Woodcut 1550-1600. Vol. 1. A-J. New York 1975. 435-436.; Robert Zijlma: Hollstein's Ger-

Next

/
Oldalképek
Tartalom