Századok – 2009
KISEBB CIKKEK - Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról IV/975
rázható, hogy ez ideig az irodalomban már sokat emlegetett diadalkapuk és tervezőjük tették — egyébként teljes joggal — igazán nevezetessé a röplapot. A grafika gyakori közlése nemcsak a magyar királykoronázások miatt indokolt, hiszen az 1830-ig tartó pozsonyi koronázási szertartások legkorábbikának egyfajta képi ábrázolásáról van szó, ám a metszet egyben a Magyar Királyság új, belpolitikai fővárosának, Pozsonynak a legkorábbi részletes látképe is.4 így teljesen érthetően sokszor szerepel a legkülönbözőbb feldolgozásokban, történelmi és képzőművészeti kiadványokban, általában azonban, mint anonim mű. A kvalitásos fametszetet ligatúrába írt HM iniciálékkal szignálta a szerző, mégpedig a heraldikai jobb oldalon lent, a koronázáson részt vevő tescheni herceg sátránál. A Pozsonyi Városi Galéria példánya kapcsán a gyűjtemény már nyugdíjas konzervátora, Katarína Jancová (Závadová) publikálta először elődje, Gizela Weyde megállapítását, aki egy lipcsei származású festő és grafikus H(ans) M(ayer) vagy Johann Meyer/Hans Mayr műveként oldotta fel a betűpárost.5 A feltevést levéltári adatok alapján az tette valószínűvé, hogy Hans Mayer részt vett az I. Ferdinánd császár és király 1565. évi temetési ünnepségére készült dekorációs munkálatokban Bécsben, bár meglévő művéről nem adott számot a szakirodalom.6 Leginkább pedig — mondhatnánk — az csábíthatta el a konzervátorokat, hogy G. K. Nagler nagyszabású monogramlexikonában Hans Mayer neve szerepel a HM szignó mellett.7 Galavics Géza szintén a Pozsonyi Városi Galéria példányát vizsgálva vette észre először a pompás diadalkapukat, és egyben megkérdőjelezte az idézett attribúciót.8 Ennek ellenére mind a mai napig úgy szerepel a koronázásokat feldolgozó irodalomban mint Hans Mayer műve, csupán annyi változással, hogy az említett jellegzetességek, úgy mint a perspektivikus elrendezés és a bravúros rajz nem Mayer munkásságára, csupán a bemutatott nyomtatványra vonatkoztatva kerültek közlésre.9 Mindezek ismeretében nem csoda, hogy az Osztrák Tudományos Akadémia tulajdonában lévő pompás, kifestett metszetpéldányt — a gyakran idézett pozsonyi grafika nyomán •— nemrég ugyancsak Hans Mayer műveként közölték.10 Függetlenül a magyar királykoronázási ceremóniákkal és a pozsonyi helytörténettel foglalkozó irodalomtól a kora újkori német területeken kiadott grafikák, apró nyomtatványok és röplapok összegző katalógusaiban a metszet — a Müncheni Állami Könyvtárban őrzött példány alapján — Donát Hübschmann műveként szerepel, Donát testvérére, Marinra vonatkoztatva a szignatúrát.11 4 Jancová, K.\ Bratislava v grafike i. m. 287-307. 5 Uo. 287-288, 306. 6 Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von den der Antike bis zur Gegenwart. Begründet von Ulrich Thieme und Felix Becker. Leipzig 1930. 481. 7 Die Monogramisten und diejenigen bekannten und unbekannten Künstler aller Schulen, welche sich zur Bezeichnung ihrer Werke eines figürlichen Zeichens, der Initialen des Names, der Abbreviatur desselben &c. bedint haben. III. Band. Bearbeitet von G. K. Nagler. München 1919. 493-197. 8 Galavics G.\ A magyar királyi udvar 229-230.; Uő:The Hungarian Royal Court 308-309. 9 Cico, M.: Gloria et miseria i. m. 7, 12, 42. 10 Kugler, G. \ Krönung Maximilians II. i. m. 474. 11 Walter L. Strauss: The German Singleleaf Woodcut 1550-1600. Vol. 1. A-J. New York 1975. 435-436.; Robert Zijlma: Hollstein's Ger-
