Századok – 2009
KISEBB CIKKEK - Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról IV/975
Az Országos Széchényi Könyvtár másolat-példányát is ezzel az attribúcióval tartják számon.1 2 Szerencsés esetben egy-egy röplapnál nemcsak a kép, de a hozzá tartozó kísérő szövegrészek is közlésre kerültek. Esetünkben ezek összehasonlításából kiderül, hogy a grafikát legalább két változatban adták ki, nevezetesen a kép újrafelhasználásával német és latin nyelven. A Pozsonyi Városi Galéria sokat idézett röplapja például német verzió, míg a müncheni, bécsi és budapesti példányok latin kísérőszövegekkel jelentek meg. A német röplap címe: Warhafftige Contrafactur und Beschreibung der Krönung Maximiliani des Andern / Römischen Keysers / so geschehen zu Presburg in Ungern / Anno M. D. LXIII. den VIII. Septemb., a latin változaté pedig: CORONATIO MAXIMILIANI II. FACTA POSONII VIII. SEPT. M D LXIII CVM LOCI, COMITATVSq. PICTVRA, &c. Tartalmában szinte azonos mind a két kiadás: a kép alatt két-két oszlopba van tördelve egy Pozsonynak és polgárainak írott vers, a koronázási ünnepség egy-egy nevezetesebb eseménye néhány pontba foglalva, valamint a latin változatban még egy dicsőítő versecske is.13 A röplap szerzősségét illetően mindkét változat fontos számunka. Míg ugyanis a latin verzióban (2. kép) a szöveg szerzője van megnevezve (SAMBVCVS AD LECTOREM), a német változatban csak az An den Leser kifejezés olvasható; ugyanakkor ezt a privilégiummal rendelkező kiadó jelével találjuk itt: Mit Röm. Key. Mai. Gnad und Privilegien Gedruct in Wien in Osterreich bey Caspar Stainhofer in S. Annenhoff. Ezek alapján tehát aligha lehet kétséges, hogy a röplapot Zsámboky János (latinosan Johannes Sambucus) fogalmazta és a bécsi Caspar Stainhoffer jelentette meg, miközben újabban az is kiderült, hogy a képet valóban — az egyéb magyar kapcsolatairól is nevezetes — Donát Hübschmann metszette.14 Zsámboky életének egyik meghatározó esztendejében, 1563-ban jelentette meg életrajzírói által ez ideig szinte semmiféle figyelemre nem méltatott művét. Almási Gáboron kívül ugyanis tudomásunk szerint senkinek sem tűnt fel, hogy a röplap Zsámboky ismeretlen, történelmi és egyben irodalmi, sőt mi több, illusztrált műve!i r ' Az első pozsonyi koronázás a Magyar Királyság új fővárosában 1561-től tervezett, alapos előkészületek után folyt le, mégpedig a magyar rendek 1561. és 1563. évi javaslatainak megfelelően.1 6 Ezt igazolják a szemtanúk, Liszthy János királyi titkár, Istvánffy Miklós történetíró, Hans man Engravings, Etchings and Woodcuts 1400-1700. Vol. XV Ed. Tilman Falk. Amsterdam é. n. 100. 12 Szabó Károly - Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. III. Magyar szerzőktől külföldön 1480-171 l-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Bp. 1896. Nr. 5293. 13 Fametszet papíron, 442 x 636 mm (képméret), 620 x 635 mm (lapméret). 14 Gödölle Mátyás: Oláh Miklós képmása. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Szerk. Mikó Árpád - Verő Mária. Bp. 2008. 85. (további irodalommal) 15 Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533-1589) és Zsámboky János (1531-1584). I. rész. Századok 139. (2005: 4. sz.) 905. 16 Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004: 5. sz.) 1022-1029, 1065-1067.; Uő: A magyar királykoronázások történetének eddig ismeretlen alapforrása: a magyar tanácsosok 1561. évi javaslata a koroná-
