Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
ság Eötvös ellen izgatott a nép körében, e vádat azonban ugyanezen lapban cáfolták meg az érintettek képviselői.4 2 Csizmadia Andor kutatásai szerint a választások alkalmával nemzetiségi megmozdulásokra is sor került az északkeleti megyékben. Konkrétan azonban csak egyet említ: Egry János, Ugocsa megyei képviselő választásánál fordult elő, hogy a választás után román nemzetiségűek zavargására került sor, akiket a korabeli beszámoló szerint „alig lehetett lecsillapítani". A Pesti Hírlap ugyanekkor orosz ajkú elégedetlenkedőkről tudósított. Vezetőikkel a választás előtt Egry már tanácskozott és akkor neki a részt vevő lelkészek kijelentették: nem támogatják a pánszláv mozgalmakat. A június 20-i választások alkalmával minden rendben is zajlott, de a voksolás után másfél ezres tömeg követelte saját nemzetiségi jelöltje megválasztását. A napilapok beszámolói szerint Egry ezután rögtön lemondott. Lemondása azonban csak később vált hivatalossá és írhatták ki az új választást.4 3 A Jelenkor és a Pesti Hírlap című lapokban megjelent beszámolók a Bereg megyei munkácsi kerület képviselőválasztása alkalmával említettek nemzetiségi vonatkozású összetűzéseket. Itt a beszámolók szerint Román Ferenc megválasztását az orosz ajkú görög katolikus papság rémhírek terjesztésével és a nép közötti agitációval, izgatással igyekezett megakadályozni, és a saját jelöltjüket megválasztatni. Ez végül sikertelen maradt, mert jelöltjük, Hajdú Jeromos visszalépett miután hívei kődobálással keltettek botrányt. Egy másik lapban, a Nemzetiben az ellenérdekelt fél, a munkácsi választókerület „magyar érzelmű orosz papjai" tiltakoztak Román Ferenc korábbi javaslata ellen, mely szerint az orosz ajkú nemzetőrök nem kaphatnak fegyvert, emellett kampányvisszaélésekkel is vádolták őt. A Pesti Hírlapban ugyanakkor orosz ajkú polgárok tettek nyilatkozatot a haza iránti hűségükről.4 4 A Nemzeti egyik tudósítója a ruszin nemzetiség és görög katolikus papjaik választásokon történt felhasználásáról, valamint az ebből támadt „zavarokról" számolt be Ung megye szerednyei, ungvári és szobránci választókerületéből is.45 Az Egry János lemondása utáni, Ugocsa megyei megismételt képviselőválasztáson augusztus 23-án ismét botrány volt. Legalábbis erről számolt be a Márczius Tizenötötdike. A lap tudósítója szerint Török Istvánt a nemesség erőszakos fellépése emelte egyhangúlag a képviselői székbe. Az érintett néhány nap múlva ugyanezen lap hasábjain cáfolta a vádakat.4 6 Az összesen tizennyolc (a tizenhat 1848. júniusban és a két később választott) népképviselő mindegyike nemesi származású volt. Közülük ketten (Mán, Mihályi) román nemzetiségűek voltak, Román Ferenc pedig elmagyarosodott román nemesi családból származott. így, bár nem arányszámukhoz mérten és csak a románok, de a nemzetiségek is képviselve voltak. Szinte valamennyien a megyei közigazgatásban tisztviselőként szerezték első politikai tapasztalatai-42 Kossuth Hírlapja (2.) 1848. júl. 2. 7, (32.) 1848. aug. 6. 144-145. 43 Csizmadia A.: A magyar választási rendszer i. m. 115-116., valamint Pesti Hírlap (91.) 1848. jún. 25. 588., (92.) 1848. jún. 27. 592-593. 44 Jelenkor (71.) 1848. jún. 18. 292. és (76.) 1848. jún. 29. 310., Nemzeti (32.) 1848. jún. 17. 124, Pesti Hírlap (80.) 1848. jún. 11. 541, (83.) 1848. jún. 16. 555, (92.) 1848. jún. 27. 592-593. 45 Nemzeti (59. és 60.) 1848. júl. 19-20. 231. és 235. 46 Márczius Tizenötödike (149.) 1848. szept. 5. 600, (154.) 1848. szept. 11. 619-620.
