Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
kat. Sokan az 1860-as évek országgyűlésein, majd a kiegyezés után is szerepet vállaltak a magyar politikai életben. Egyikük egészen a miniszterelnöki és a közös pénzügyminiszteri pozícióig vitte. Egyértelműen megállapíthatjuk tehát, hogy — amint az országos vonatkozásban is igaz — a népképviseleti választások során a köznemesek közül kikerülő megyei tisztviselői réteg kapott felhatalmazást arra, hogy az újonnan összeülő országgyűlésben képviselje a nemzetet. Ezek a képviselők az 1848-49. évi országgyűlés vitáiban és a szavazások alkalmával többségükben kormánypárti álláspontot képviseltek (11 fő), 5 fő ingadozóként, vagy a kormányt többször leszavazva szerepelt, ketten pedig részt sem vettek a szavazásokon (a mandátumigazolásról lemaradó Szöllősy Károly és a mindössze egyszer szavazó Pribék Antal). Mindebből levonható a következtetés, hogy Északkelet-Magyarország népképviselői — ahogy az utolsó rendi országgyűlés helyi követei — többségükben a reformkori ellenzék, majd az ebből alakuló 1848-as kormánypárt, később pedig a Kossuth vezette forradalmi kormányzat híveiként és támogatóiként szerepeltek. A főrendi ház megőrizte korábbi összetételét, a világi és egyházi főrendek, a zászlósurak, főispánok és főkapitányok kaptak meghívót. A változás annyiban volt jelentős, hogy immár nemcsak a szűkebb értelemben vett Magyarország, valamint Horvátország, de Erdély főrendjei is meghívást kaptak. A kamara elnevezése is változott, immár felsőháznak hívták. Helyi illetőségű tagjai közül báró Perényi Zsigmond ugocsai főispán, alelnök, valamint a Máramaros megyei birtokos báró Sztojka Imre korelnök töltöttek be jelentős funkciót. Rajtuk kívül Popovics Vazul munkácsi görög katolikus megyés püspök, Bernáth Zsigmond Ung megyei főispán, Eötvös Tamás Bereg megyei főispán vett részt az 1848-49. évi országgyűlésen és megjelent néhány helyi birtokos is. Nem jelent meg a felsőházban gróf Schönborn-Buchheim Károly Bereg megyei örökös főispán és gróf Vay Ábrahám Máramaros megyei főispán, valamint számos helyi birtokos főrend.4 7 Érdemes röviden ismertetni az egyes képviselők és a jelentősebb felsőházi tagok életrajzát. Kik voltak tehát azok a személyek, akik a négy északkeleti vármegye lakosságát képviselték a Magyar Királyság első népképviseleti országgyűlésén? Bereg vármegye beregszászi kerületben választott képviselője a későbbi miniszterelnök, Lónyay Menyhért (1822-1884) volt. Tekintélyes északkelet-Magyarországi birtokos családból származott, felmenői magas megyei és állami hivatalokat töltöttek be. Jogot végzett, Bereg megyében táblabírói tisztséget töltött be, 1843-ban és 1847-ben is országgyűlési követté választották, az ellenzék tagja volt. 1848-ban a későbbi kormánybiztos és megyei főispán, Eötvös Tamás ellenében választották képviselővé. Az országgyűlés munkájában végig részt vett, 1849. május 6-tól pénzügyi államtitkárrá nevezték ki.4 8 Buday Sándor (1820-1879), Bereg vármegye felvidéki kerületének képviselője helyi birtokos családból származott, jogot végzett. 1841-től a táblabírói és 47 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 15. és 1067-1150. 48 Bölöny József - Hubai László: Magyarország kormányai 1848-2004. Bp. 2004. 171. és 386., Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés i. m. 509-512.
