Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
E. Kovács Péter ZSIGMOND CSÁSZÁR MEGKORONÁZÁSA RÓMÁBAN1 Zsigmond régi álma vált valóra, amikor 1433. május 3l-jén a Német-római Birodalom császárává koronázták.2 Az ünnepélyes aktust hosszas diplomáciai tárgyalások előzték meg, hiszen a birodalom első embere és IV Jenő pápa viszonya a bázeli zsinat összehívása miatt egyre feszültebbé vált.3 1433 tavaszára azonban a két félnek sikerült megegyeznie, és Zsigmond, aki már hosszú hónapok óta Itáliában tartózkodott, folytathatta az útját Rómába. Paolo di Benedetto di Cola szerint, aki a legmegbízhatóbb korabeli római krónikásnak számít, 1433. április 7-én hirdették ki a békét IV Jenő és Zsigmond között a pápai konzisztóriumban, és mindezt a várossal is közölték.4 A kor egy másik római krónikása, Stefano Infessura azt is megemlíti, hogy mindez a nagyhét keddjén történt, és Rómában megszólaltak a trombiták, valamint hatalmas ünneplésről is beszámol.5 A megegyezést és a kihirdetést követő ünnepségekről Gimignano Inghirami is írt. Inghirami 1433-ban pápai szolgálatban állt, a pápái kúria központi bíróságának (Rota) a dékánjaként foglalkoztatták. (Zsigmondot akár már Konstanzban is láthatta, hiszen jelen volt a zsinat megnyitásakor.) Véleményem szerint munkája a legmegbízhatóbb elbeszélő forrás a császár római napjainak rekonstruálásához, hiszen számos alkalommal személyesen is je-1 A tanulmány az OTKA (K 63 445.) támogatásával készült. 2 A koronázásról és a római napokról számos kortárs beszámolt. A legmegbízhatóbbnak Gimignano Inghirami írása tűnik, aki ebben az időben ott volt Rómában (Cesare Guasti: Ricordanze di Messer Gimignano Inghirami concernenti la Storia ecclesiastica e civile dal 1378 al 1452. In: Archivio Storico Italiano. Serie V Tomo I. 1888. [a továbbiakban: Inghirami] 20-68.). Fontos forrásnak tartom — igaz, eddig elkerülte a kutatók figyelmét — Giovanni di Mastro Pedrino krónikáját is (Giovanni di Mastro Pedrino Depintore. Cronica del suo tempo. Edita da Gino Borghezzo e Marco Vattasso. Con note storiche di Adamo Pasini. Vol. I. [Studi e testi 50.] Roma 1929. [a továbbiakban: Giovanni di Mastro Pedrino]). Szintén ott volt Rómában a korszak neves humanistája, Poggio Bracciolini is. Levelezése elsőrangú forrás. A legjobb kiadását 1. Poggio Bracciolini: Lettere I. A cura di Helene Harth. Firenze 1984. (a továbbiakban: Bracciolini). 3 Tanulmányomban nem térek ki a koronázást megelőző politikai egyeztetésekre, ezekre 1. Aldásy Antal. Zsigmond király római császári koronázása. Századok 47. (1913) 481-501., 563-576. 4 Érdekes visszaemlékezést írt a császár római tartózkodásáról Paolo di Benedetto di Cola. Munkáját 1. II „Memoriale" di Paolo di Benedetto di Cola dello Mastro del rione di Ponte. A cura di Francesco Isoldi. (Rerum Italicarum Sriptores XXIV/2.) Cittá di Castello 1909-1912. (a továbbiakban: Memoriale) 86. — A szerző az 1422 és 1482 közötti évek történéseit írja le. Eletére 1. Mario Pelaez: II Memoriale di Paolo di Benedetto di Cola dello Mastro del rione di Ponte. In: Archivio della Societá romana di Storia Patria 16. (1893) 41-130. 5 A másik fontos forrás Zsigmond római napjairól Stefano Infessura munkája, aki sokban támaszkodik Paolo di Benedetto di Cola beszámolójára, 1. Diario della Cittá di Roma di Stefano Infessura sribasenato. A cura di Oreste Tommasini. (Fonti per la stria d'Italia. Publicate dall'istituto Storico Italiano. Serittori - Secolo XV) Roma 1890. (a továbbiakban: Infessura) 29. Benedetto di Cola az 1294 és 1494 közötti éveket írja le. A 15. századi római krónikásokra 1. Massimo Miglio: Cronisti romani del Quattrocento. In: Ovidio Capitani: Quaranta anni per la storia medievale. A cura di Maria Consiglia De Matteis. Volume primo. Bologna 2003. 283-289.
