Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) IV/943
„a magyarországi rendek közül mind többen" lettek Jóakarói" az erdélyi fejedelemnek.6 0 A források egyértelműen alátámasztják azt is, hogy a fejedelem nemcsak Pálffy Pállal, hanem a magyar politikai élet más tagjával is tartott fent kapcsolatot. Legnagyobb valószínűséggel arra törekedett, hogy információs bázisa a megcélzott személyeken keresztül a magyar királysági kormányzat és közigazgatás legfontosabb hivatalait és tisztségeit (a bánt, az országbírót, a nádort és az esztergomi érsek „irodáját" is ideszámítva) minél jobban lefedje. Rajtuk keresztül ugyanis akár egészen Habsburg-kormányzati szintekig is eljuthatott.6 1 Az egyes esetek közelebbi vizsgálatakor kiderül, hogy a pragmatikus politikai vonal követése szimpátiával, emberi közeledéssel is párosult. A felső-magyarországi nagyúr, Wesselényi Ferenc például, sem mint ember, sem mint politikus nem tudott közel kerülni Rákóczihoz.6 2 Az északnyugat-magyarországi birtokos Pálffy Pálnak viszont Lórántffy Zsuzsannával és Rákóczi Zsigmonddal kifejezetten baráti, magánjellegű volt a viszonya.6 3 A királysági Sárospatakon élő özvegy fejedelemasszony korának legműveltebb személyiségei közé tartozott, híres volt mecénási tevékenységéről. Többek között a Bodrog-parti református kollégiumot is hathatósan támogatta, ahová Jan Amos Comeniust is meghívta pedagógusnak. Rákóczi Zsigmond pedig a kortársak véleménye szerint tehetségesebb volt bátyjánál. Nagyravágyó céljai voltak, ami megnyilvánult abban is, hogy feleségül vette az elűzött cseh király, Pfalzi Frigyes lányát, Henriettát. A házasságnak köszönhetően Rákóczi Zsigmond állítólag még a birodalmi herceg címet is elnyerte.64 1652-ben bekövetkezett korai halála azonban megakadályozta abban, hogy képességeit teljes mértékben kamatoztathassa. Pálffy nádor és a Rákócziak igyekeztek kapcsolatukat ajándékcserével is megerősíteni. A nádor egy alkalommal egy „kis órácskával és francia portékával" lepte meg Lórántffy Zsuzsannát és Rákóczi Zsigmondot.6 5 Viszonzásképpen a fejedelmi család telivér paripákat ajándékozott Pálffynak, aki híres istállókat tartott az alsó-ausztriai Marcheggben: „Palatínus uramnak mi is egy lovat akartunk küldeni, azon igyekeznénk, császárhoz is fő követet küldhetnénk. Isten tartsa meg palatínus uramot az hozzánk való jó akaratjában."6 6 Az ajándékcsere azonban nem biztos, hogy mindig a barátság és a kölcsönös szimpátia 60 Mednyánszky Jónás II. Rákóczi Györgyhöz, 1649. febr. 26. Idézi: S. Lauter É. : Modus observandus i.m. 199. 61 Várkonyi G.: A nádor és a fejedelem i.m. 159. 62 Uo. 161-162. 63 A Rákócziak Pálffy Pálhoz írt levelei a Haus-, Hof- und Staatsarchivban találhatók: Familienarchiv Pálffy, Karton Nr. 13., A. I., L. V, F. X. jelzet alatt. Néhányat közülük már Jedlicska Pál is megjelentetett: Jedlicska Pál: Eredeti részletek Gróf Pálfíy-család okmánytárához 1401-1653 s Gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Bp. 1910. passim. 64 R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország 1541-1686. Bp. 1999. 92. 65 Rákóczi Zsigmond Pálffy Pálnak, Sárospatak, 1649. szept. 25. HHStA, FA Pálffy, A. I., L. V, F. X., Nr. 6., ill. Jedlicska P.: Eredeti részletek i.m. 439.; a levélre hivatkozik: R. Várkonyi A.: A Királyi Magyarország i. m. 92. Nem értünk egyet ugyanakkor azzal a véleménnyel, hogy a „francia portéka" a diplomáciai szimbólumok nyelvén azt jelentette volna, hogy Pálffy a Franciaországgal való kapcsolatok kiépítésében lett volna segítségére Rákóczi Zsigmondnak. Ezt eddigi kutatásaink nem támasztják alá, és Pálffy politikusi pályájának közelebbi vizsgálata sem támogat egy ilyen hipotézist. 66 II. Rákóczi György Rákóczi Zsigmondnak, 1649. nov. 25. Szilágyi Sándor: Erdély és az északkeleti háború. Levelek és okiratok. Bp. 1890. 53-54.
