Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653) IV/943
kifejezésének eszköze volt. A fejedelem ennek segítségével felmérhette, ki és mennyi ajándékkal nyerhető meg, és az adott személynek mennyire terjed befolyása, továbbá hajlandó lesz-e a kapcsolatait az ő érdekében is kamatoztatni.6 7 Pálffy Pál és az erdélyi fejedelmi udvar kapcsolattartásának fontos mozzanatai közé tartozott, hogy a Rákóczi fivérek rendszeresen tájékoztatták a nádort a Portán történtekről, sőt rajtuk keresztül Pálffy kapcsolatokat tarthatott fenn az oszmán udvarral is. „Az Portáról érkezvén mostan levelünk, aval edgyütt kegldmek szolo leveletis hoztak kezünkbe, mellyet nem akarván megh késlelnünk, kegdk megh keöldöttünk..."68 Vagy egy másik alkalommal: „Portára irt kgd leveleit vévén alkalmatossága adatván ottan hamar megh kültük volt. Fő küvetink mostan érkezvén az Fényes Portáról, kgdnek szollo leveleket hoztak, mellyet nem akarván megh késlelni (,) kgdnek megh küldtük, adgya Isten kgdet talállyak io egessegben."6 9 Mindez azért is figyelmet érdemel, mivel Pálffynak volt alkalma a „hivatalos úton", tehát Bécsen keresztül is tartani a kapcsolatot Isztambullal. A portai követek, így például Johann Rudolf Schmidt, Alexander Greiffenklau és Simon Reniger is rendszeresen leveleztek a nádorral. Pálffy ezek szerint minden lehetséges forrást kihasznált, hogy információkhoz jusson az Oszmán Birodalomból. Az 1640-es évek közepének eseményei, elsősorban I. Rákóczi György fejedelem Habsburg-ellenes királysági hadjáratai (1644, 1645) miatt Bécs és Gyulafehérvár közeledését többnyire kölcsönös bizalmatlanság övezte. Ez világosan kiérezhető Pálffy nádor Trauttmansdorff főudvarmesternek írott leveleiből is. Szerinte általában tanácsos volt az erdélyi fejedelemmel „óvatosan és körültekintően" bánni.7 0 Mielőtt Pálffy az Erdélyből érkező „problémás levelekre" válaszolt volna, Trauttmansdorff tanácsát kérte, mit írjon vissza.7 1 Ha szükséges volt, a nádor közvetítő szerepet játszott Gyulafehérvár és Bécs között. Fontosnak tartotta éreztetni Lórántffy Zsuzsannával, hogy szava a nagyhatalmú Titkos Tanács elnökénél sokat nyom a latban.7 2 A kapcsolattartást természetesen nagyban segítették azok a megbízható követek, akik a levélforgalmat Pálffy, illetve a sárospataki és az erdélyi udvar között bonyolították. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Mednyánszky Jónás és Klobusiczky András valamiféle „összekötő híd" szerepét töltötték be a Magyar Királyság arisztokratái, illetve erdélyi fejedelmi családnak a királyságban és a Királyhágón túl élő tagjai között. Mednyánszky Trencsén megyei, Klobusiczky Zemplén megyei kisnemesi családból származott. Az előbbi egykor II. Rákóczi György követe volt, 67 Torna Katalin: Gróf Nádasdy Ferenc országbíró politikusi pályaképe (1655-1666). Doktori disszertáció. ELTE BTK Történeti Doktori Iskola. Bp. 2005. 93. 68 II. Rákóczi György Pálffy Pálhoz, Radnót, 1652. máj. 25. HHStA, FA Pálffy, Karton Nr. 13., A. I., L. V, F. X. 69 II. Rákóczi György Pálffy Pálhoz, Gyulafehérvár, 1653. márc. 2. HHStA, FA Pálffy, Karton Nr. 13., A. I., L. V E X. 70 Pálffy Pál Maximilian von Trauttmansdorfnak, Marchegg, 1649. dec. 9. AVA FAT, Ee 2: Hungarica, Nr. 58., K 133., Fol. 206-207. 71 Pálffy Pál Maximilian von Trauttmansdorffnak, Pozsony, 1649. dec. 17. AVA, FAT, Ee 2: Hungarica, Nr. 58., K 133., Fol. 223-224. 72 Pálffy Pál Maximilian von Trauttmansdorffnak, Hibe, 1650. márc. 2. AVA FAT Ee 2: Hungarica, Nr. 58., K 133., Fol. 290-291.
