Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
térek ki.) Az 1607. év történéseit legalaposabban Trócsányi Zsolt tárgyalta. Nagyon gondosan áttekintette a kiadott forrásokat, és az Erdélyi Országgyűlési Emlékekben közölt Bécsből származó dokumentumokat.4 Az esztendő politikai küzdelmét, a trónkövetelők, Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor magatartását, lépéseinek okait érintő megállapításainak egy része megegyezik az alábbiakban összefoglaltakkal. Trócsányi azonban Rákóczi Zsigmond életrajzának összeállításakor nem használta fel kellő mértékben a halálakor keletkezett gyászbeszéd szövegét. Vele vitatkozva Szabó András több ponton módosította az első Rákóczi fejedelem életrajzi adatait, ezek témánkat azonban nem érintik.5 * Homonnai Drugeth Bálint és Rákóczi Zsigmond látványos küzdelme az Erdély feletti hatalomért sokáig elnyomta a harmadik jelölt, Báthory Gábor törekvéseit. Hogy az utóbbi Bocskai István halála pillanatában kész tervvel rendelkezett, mutatja az a levele, amelyet Kujudzsu Murád nagyvezírnek 1607. január 2-án küldött, — tehát ugyanazon a napon, amikor maguk a tanácsurak is tájékoztatták a Portát uruk haláláról —, és amelyben ősei korábbi hűségére és királyi rokonára, Báthory Istvánra hivatkozva kérte a fejedelmi megerősítését.6 Báthory törekvése az erdélyi trónra nem volt ismeretlen a kortársak előtt. Homonnai Drugeth Bálint 1607. január 28-án figyelmeztette Báthory bizalmas emberét, a későbbiekben oly befolyásos Imreffy Jánost, hogy az erdélyiek ügyébe ne avatkozzon bele, hiszen ezzel csak veszedelmet és vérontást idézhet elő. Lépjen vissza tehát terveitől, mert Erdélyt nem lehet erőszakkal elfoglalni, hiszen a rendeknek joguk van a fejedelem szabad megválasztására.7 Homonnai Drugeth Bálint ugyanakkor éppen arra hivatkozott Báthory visszatartásakor, amit maga sem tekintett betartandónak, hiszen ő sem a rendek választása, hanem Bocskai testamentumi rendelése alapján kívánta elfoglalni az erdélyi trónt. Az erdélyi rendek Bocskai halála után alapvetően a szabad fejedelemválasztás mellett foglaltak állást. Néhány hónappal korábban helyi országgyűlést tartottak, ahol ismét becikkelyezték a hatalom öröklésének módját, amelyet Bocskai, mint fejedelem megerősített;8 miközben a bécsi béke (1606. jún. 23.) 4 Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond. (Egy dinasztia születése). Különlenyomat a debreceni Déri Múzeum 1978. évi évkönyvéből. Debrecen 1979.; Hangai Zoltán: Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond. Bp. 1987. (Az utóbbi munka jelen tanulmányban is tárgyalt lényeges megállapításai megtalálhatók Trócsányi Zsolt írásában.) 5 Szabó András: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. (1544-1608) Kiegészítések egy életrajzhoz. Történelmi Szemle 29. (1986) 341-350. 6 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); R 315, Török iratok Nr. 41. Báthory Gábor Kujudzsu Murád nagyvezírnek, Ecsed, 1607. 01. 02.; Szilády Aron - Szilágyi Sándor: Török magyarkori államokmánytár I. (a továbbiakban TMÁOT.) Pest 1868. 58-59.; Torma Károly: Okmányok az 1607. és 1608. évek történetéhez. Magyar Történelmi Tár 13. (1867) 94. 7 MOL, R 298, Erdélyi iratok 1. tétel. fol. 17. Homonnai Drugeth Bálint levele Imreffy Jánosnak, Ungvár, 1607. 01. 28.; Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok I-IV Kolozsvár 1855-1862 (a továbbiakban: ETA) I. 216-217.; Már Szilágyi Sándor is felhívta a figyelmet arra, hogy a dátumot hibásan februárra tették. Szilágyi S.: A Rákócziak kora i. m. 59. 8 EOE V 310-312.
