Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
tok alapján közelebb kerülni a valós dátumhoz. Kujáni részben Brodarics leveleiben vélte megtalálni a szükséges támpontokat. Hivatkozott Brodarics egyik önreflexív megjegyzésére, amikor is 1532-ben azt írta Nádasdy Tamásnak, hogy ő már aggkorba hajló ember („homo iam in senium vergens"). Szintén felhasználta a már Sörösnél is felbukkanó érvet, hogy Oláh Miklós 1539-ben Brodarics előrehaladott korára tesz utalást („propter aetatem provectam"), valamint elfogadja azt az érvelést is, hogy az Oláh által Brodarics halálára írt síi-versben emlegetett dicső korszak Hunyadi Mátyás korával azonos.49 Mindebből arra a következtetésre jut, hogy ha Brodarics megélte Mátyás király dicső korszakát, akkor 1490-ben már nem lehetett kisgyerek, mivel pedig öregnek szerinte legfeljebb 70-80 éves ember tekinthető, úgy véli, Brodarics 1539-ben bekövetkezett halálakor legalább 70 éves volt, de inkább öregebb, ennek alapján pedig születési évét 1470 körűire teszi.5 0 Paradox módon tehát hosszas bizonyítást követően maga Kujáni is lényegében helyben hagyta a Sörös által megállapított 1471. évi dátumot, mindössze annyiban módosítva, hogy a Sörös által konkrétan meghatározott esztendőt kétségbe vonva, azt egy körülbelüli dátummal cserélte fel. Minden kétséget kizáróan megállapította azonban, hogy Brodarics október 20-án született.5 1 A Sörös és Kujáni által kanonizált dátum ezt követően polgárjogot nyert a szakirodalomban, így ma valamennyi történeti, irodalomtörténeti és életrajzi lexikon, szócikk vagy Brodaricsot említő tanulmány, ha kitér a születés időpontjára, 1469-1471 közé teszi azt.5 2 Holott, ha alaposabban megvizsgáljuk éppen a fentiekben részletezett, Brodarics tanulmányaival összefüggő vagy arra reflektáló források adatait, talán lehetőségünk nyílik meggyőző érvek alapján módosítani Sörös és Kujáni 1470 körüli datálását. Ha elfogadjuk, hogy Brodarics 1470-körül született, ebben az esetben, mivel padovai tanulmányainak kezdetét 1499-1500-ra tehetjük, ez azt jelentené, hogy Brodarics a harmincas évei környékén járt, amikor kijutott az itáliai egyetemre. Véleményem szerint a kor viszonyai közepette önmagában is furcsa lenne, hogy egy java férfikorban lévő embert küldjenek patrónusai egyetemre, hiszen ha tehetségét felismerték, és iskoláztatásában akár az egész család számára jövedelmező és hasznos befektetést láttak, akkor célszerű volt minél hamarabb peregrinálni küldeni az ifjút, hogy visszatérve annál előbb megkezdhesse remélt karrierjét egyházi vagy államkormányzati pályán, 49 Kujáni G.: A Brodaricsok i. m. 757-758. 50 Uo. 758. 51 Uo. 759. Brodarics 1532. október 20-án Nádasdynak írt levelét úgy fejezi be: „Ex Quinqueecclesiis 20 Octobris, die meo natali 1532." A levél kiadva: Kujáni G.\ Brodarics István levelezése, i. m. 288. 52 A teljesség igénye nélkül: Horváth János a magyar humanizmus irodalmáról írt összefoglaló munkájában (Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1944. 249.) az 1470-es évek elejét említi; Bartoniek Emmánál születési időpontként az „1470 körül" megfogalmazás szerepel (Bartoniek E.: Fejezetek i. m. 8.); a Mohács-beszámoló kritikai kiadásának előszavában „circa annum 1470 [...] natus est" áll (Stephanus Brodericus: De conflictu Hungarorum. Ed. Péter Kulcsár. Bp. 1985. 11.); 1470?-et találunk az Új Magyar Irodalmi Lexikonban (316.), a Magyar Nagylexikon 1470 körűire datálja Brodarics születését (Magyar Nagylexikon IV. Bp. 1995. 573.), a Magyar Életrajzi Lexikon konkrétan 1470-et hoz (Magyar Életrajzi Lexikon. I. Bp. 1967. 266.).
