Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187

és így hasznára lehessen a stúdiumokat finanszírozó famíliájának is.53 De ha ezt a megfontolást mellőzzük is, fel kell figyelnünk a tanulmányait végző Bro­darics életkorára utaló kifejezésekre. A már említett 1517. évi címerbővítő oklevél kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „prima adhucpueritia ad omnium artium altricem Italiam missisti", azaz hogy Brodaricsot szinte gyerekfejjel küldték minden tudományok táplálójához, Itáliába.54 Majd a következőképpen folytatódik: „eam [ti. Italiam] ibi per mul­tos annos variis disciplinis operám impendisti, ut adhuc adolescens et vir, dum pubertatem egressus non solum Graecis et Latinis litteris, non mediocriter eru­ditus habereris, sed etiam iuris pontificii eam peritiam consequeris, ut te nobi­lissima orbis terrarum gymnasia ea adhuc aetate eius disciplinae insignibus et ornamentis dignum iudicarunt [kiemelés tőlem - K. P]", vagyis fiatal férfinak (iadolescens et vir) mondja Brodaricsot, amikor elnyeri a kánonjogi doktorátust. Hasonlóképpen fogalmaz Brodarics bolognai lakótársa és barátja, Pinus Tolo­sanus is, amikor úgy ír róla, mint „condiscipulus meus iuvenis summo ingenio et incredibili facilitate et memoria praeditus, qui tametsi olim adhuc adulescen­tulus Patavii Calphurnium plusculos annos audiisset", azaz tehetséges, ifjú Ciuvenis) iskolatársként említi őt, aki fiatalon (adhuc adulescentulus) kezdett Padovában tanulni Calphurnius keze alatt. Az említett szövegek tehát arról tájékoztatnak, hogy Brodarics igen fiata­lon {prima pueritia) került Itáliába, ott évekig tanult ifjoncként (adulescen­tulus) előbb Padovában, majd Bolognában, de még ekkor is csak fiatalember­ként (iuvenis) említik, és mire 1505-1506 környékén megszerzi a doktorkala­pot, még mindig nem kopik el a férfi (vir) szó elől a fiatal korra utaló adolescens (ifjú, fiatal) kifejezés. Ha mégoly bizonytalan is ezeknek a kort jelölő kifejezé­seknek a konkrét meghatározása, aligha valószínű, hogy prima pueritiaról be­szélhetnénk egy majdnem harminc éves férfi esetében. A hagyományos római számítás szerint a gyermekkor a toga virilis, a férfitóga felöltéséig tartott, azaz 16-17 éves korig. Ezt követően nagyjából 25, maximum 30 éves koráig számí­tott valaki fiatalembernek, amit az adolescens vagy iuvenis szavakkal fejeztek ki. 25-30 év fölött mái' mindenképpen férfiról (vir) beszélhetünk, míg az 55-60. évüket betöltő embereket már öregnek (senex) tartották.55 53 Noha természetesen bőven van rá precedens, hogy éltesebb korban lévő emberek iratkoznak be néhány évre valamelyik egyetemre, gondolhatunk itt Brodarics kortársára, Szerémi Györgyre, aki vén fejjel kezdte látogatni a bécsi egyetemet vagy a történetíró Forgách Ferencre, aki szintén éleme­dett korában adta újra tanulásra fejét Padovában. Ók azonban inkább a kivételekhez tartoznak. 54 Vö. 5-6. lábjegyzet. 55 Hasonló érvekkel támasztja alá Gerézdi Rábán a Senecát kiadó Matthaeus Fortunatus élet­koráról vallott nézeteit. A Matthaeus Fortunatusról szóló alapvető tanulmány szerzője, Weiss Rezső 1490-1495 közé datálta Fortunatus születési évét, aki tehát eszerint még igen fiatal, amikor 1522-ben megjelenteti Velencében Seneca Naturales quaestiones című művét (vö. Weiss Rezső: Matthaeus Fortunatus. Egyetemes Philológiai Közlöny 12. [1888] 346-362.). Gerézdi egyrészt kimutatja, hogy Fortunatus már 1506-ban üdvözlő verseket írt a későbbi II. Lajos király születésére, tehát aligha le­hetett 10-15 éves gyerek, majd hozzáteszi: „Szintén meglettebb voltára engednek következtetni [Ro­mulus] Amasaeus levelei, melyekben uir-nek aposztrofálja, holott ha valóban fiatal lett volna, a kor bevett szokása szerint iuvenis járt volna ki neki." Gerézdi R.\ Aldus Manutius i. m. 86.

Next

/
Oldalképek
Tartalom