Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
nem vállalta az esetleges elmozdításával járd kockázatokat, és, mint azt a körösi nemesekhez írott levele már kilátásba helyezte, hamarosan megbocsátott neki. A főpap rövid kegyvesztése így nem volt elég ahhoz, hogy a szlavón nemesség a tizedfizetés ügyében egy kedvezőbb megállapodást kényszerítsen a püspökre. Hermanfi László 1472 első hónapjaiban ismét adószedőként tért vissza a „közéletbe". Mint a királyi adó Körös megyei behajtója olyan hatalmassággal keveredett nézeteltérésbe, mint Garai Jób. A néhai László nádor fia ugyan nem élvezte a király bizalmát, de természetesen bejárása volt az udvarba. Ott tett panaszt László úr ellen, aki azt állította, hogy Garai atyinai jobbágyai nem fizették meg a rájuk eső 74 aranyforintot. Mátyás Nádasdi Ongor János és Korompai Nehéz Péter pécsi várnagyokra bízta a vita eldöntését. Ok 1472. szeptember 22-én Mohácson a két fél képviselőinek jelenlétében tárgyalták az ügyet, és elfogadták Hermanfi László ügyvédjének, Imre csázmai kanonoknak a javaslatát: eszerint, amennyiben Garai Jób megesküszik a keresztre, hogy jobbágyai valóban megfizették az adót, Hermanfi László a saját javaiból fizeti be a királyi kincstárba a hiányzó összeget, ellenkező esetben azonban az adószedők ismét kivethetik ugyanazon összeget.17 9 Az ügy kimenetelét ugyan nem ismerjük, de Hermanfi László gondosságát ismerve nehezen képzelhető, hogy az adólajstromnak Atyinára vonatkozó része csak úgy elkallódott volna. Az adószedésről egyébként Hermanfi László minden bizonnyal az 1472 áprilisában tartott budai országgyűlés idején referált Ernuszt János kincstartónak, lévén hogy ott, Szentléleki Ákos társaságában, maga is megjelent;18 0 gyaníthatóan ők ketten képviselték Körös megyét a lengyel betörés elhárítását követő „konszolidációs" országgyűlésen. 1473 szeptember elején Körös megye nemességének egyeteme politikai jellegű gyűlést tartott Rojcsán, minden bizonnyal Hermanfi László részvételével.181 Hogy a gyűlésnek köze volt-e a Szlavónia élén hamarosan bekövetkező váltáshoz, nem tudjuk. Mindenesetre 1473 novemberének második felében a Diósgyőrben tartózkodó Mátyás király két fontos ügyben fordult Körös megye, illetve Szlavónia nemesi egyeteméhez. A hónap 19. napján előbb tekintélyesebb (pociores) követek küldésére szólította fel a megyét a december 8-ra Budára meghirdetett országgyűlésre.18 2 A gyűlés feladata lett volna a lengyel királyhoz és a szultánhoz küldött követek jelentésének megtárgyalása, de tényleges összeültére nincs adat.18 3 Két nappal később immár arról értesítette Mátyás Szlavónia nemeseit, hogy a báni tisztet elvette Újlaki Miklós boszniai királytól és Horvát Dámján dalmát-horvát bántól, és élete tartamára (vita sibi comite) Ernuszt János zólyomi ispánnak, kincstartónak adományozta azt.18 4 Ernuszt nem volt idegen Szlavóniában, muraközi birtokai 179 DL 100 825. 180 1472 ápr. 29-én Szentléleki Ákos Budán zálogosítja javait Hermanfi Lászlónak (DL 103 736.). 181 Mályusz E.\ Szlavóniai és horvátországi pálos i. m. (Harmadik közlemény) Levéltári Közlemények 6. (1928) 157-158. 182 DF 268 093. 183 Kubinyi A.: Mátyás i. m. 99. 184 DF 268 094.
