Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
(Csáktornya és Sztrigó) mellett ekkoriban szerezte meg a hatalmas Körös megyei kaproncai és szentgyörgy vári uradalmat, és, nem teljesen tiszta úton, rátette a kezét Dobrakucsára is. Ha tekintetbe vesszük, hogy a báni hivatal mellett haláláig megtartotta a kincstartóságot is, nem kétséges, hogy a hetvenes évek első felében ő volt Mátyás udvarának egyik „erős embere".18 5 Ernuszt két szlavón vicebánt nevezett ki: a Garignica kapcsán már megismert Pozsegai Miklóst és Grebeni Hermanfi Lászlót. A Pozsega megyei Györkvölgyi családból18 6 származó Pozsegai Miklós még Ernuszt sztrigói várnagyaként jegyezte el Pasingar Ilonát, de lényegében homo nouus volt Szlavóniában. Elképzelhető tehát, hogy Hermanfi Lászlót a szlavón nemesség neveztette ki Ernuszttal a bán emberének tartott Pozsegai mellé, de ennek fordítottja is lehetséges, hiszen Ernusztnak is szüksége volt akaratának közvetítéséhez egy tekintélyes helyi nemesre. Az bizonyos, hogy adószedőként László úr már korábban személyes ismeretségbe került Ernuszttal. Azt viszont nem tudjuk, hogy 1474. január elején az új bán és vicebánok kinevezése utáni első bírósági nyolcadot, ahol feltételezhetően megtörtént a vicebáni pecsétek átadása, miért tartották a szokásos Körös helyett Sabnicaszentivánban.18 7 Úgy tűnik egyébként, hogy Pozsegai Miklós és Hermanfi László szorosabb kapcsolata nem közös vicebánságukkal kezdődött. Amidőn ugyanis Pozsegai Miklós, még Ernuszt báni kinevezése előtt, ura parancsára Alsózdencen foglyul ejtette a Dobrakucsát zálogjogon birtokló Mindszenti Miklóst, előbb Sztrigóra, majd onnan Kristallócra vitte, és egészen addig ott tartotta, míg Ernuszt embereivel el nem foglalta Dobrakucsát. Tekintve, hogy Kristallóc ekkor már Hermanfi László rezidenciája, aligha akarata ellenére tartották éppen az ő kastélyában fogva Mindszentit.18 8 A két vicebán kapcsolata a következő években tovább mélyült, eladdig, hogy 1476-ban Pozsegai éppen „urát és barátját", Hermanfi Lászlót tette meg végrendelete végrehajtójának.18 9 1474 folyamán ismét az Osvát püspökkel folytatott vita adott munkát a szlavóniai nemesség politikai vezetőinek. Történt ugyanis, hogy a király kegyét ismét élvező püspök panaszt tett Mátyásnál, hogy a szlavón nemesség nem hajlandó az 1466. évi megállapodás értelmében fizetni a tizedet. Emiatt a püspök interdiktum alá vette őket, ami ellen viszont a nemesek egyenesen a pápához fellebbeztek (!).19 0 Mátyás 1474. április 3-ra rendelte maga elé a civakodó fele-185 Ernusztra 1. Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. Századok 135. (2001) 312-313. 186 DL 103 789., vö. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V Bp., 1890-1913. II. 410. 187 DL 100 869. is« j-jp 268 097. - 1474 novemberében Pozsegai Miklós már mint vicebán kerekítette ki Ernuszt dobrakucsai foglalását. Ekkor, megint csak ura parancsára, az uradalomhoz tartozó Hévíz birtokon Nelepec Lászlót és Keményfalvi Török Pétert (Nelepec Katalin férjét, 1. DL 106 640.) ejtette foglyul, az ott álló Kővár nevű kastélyt felégette, majd tartozékait Dobrakucsához csatolta (DL 94 527.). Ernuszt halála után örökösei kénytelenek voltak átadni Dobrakucsát Mátyásnak, és az uradalom később a kövendi Székelyek kezére került. 189 DL 45 790. 190 1474: quam ob rem prefatus dominus Osvaldus episcopus dictis incolis et nobilibus comitatuum predictorum tanquam indebitis decimarum retentoribus ecclesiasticum interdictum ubique imposuisset, a quo ipsi ad apostolicam sedem appellassent - DF 252 060.
