Századok – 2008
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből I/205
Hermann Róbert EÖTVÖS JÓZSEF ÖT LEVELE 1849-BŐL ÉS 1864-BŐLi A magyar polgári átalakulás nagyjainak életműkiadása terén a történetírásnak máig rengeteg adóssága van. Batthyány Lajos gróf kivételével gyakorlatilag egyikük írásos életműve sem hozzáférhető még megközelítőleg sem. Széchenyi István esetében előbb a 19. század végén, majd az 1920-as években történt kísérlet az életmű kiadására, de ezek a kiadások — leszámítva a naplóét — máig nem teljesek. Kossuth maga kezdte meg emigrációs iratainak sajtó alá rendezését, amit halála után Helfy Ignác, illetve Kossuth Ferenc folytatott, de ezek a kiadások sem teljesek. Az 1940-es évek végén beindult „Kossuth Lajos összes munkái" c. sorozatból mindmáig hiányoznak az 1841-1846-1847 közötti kötetek (maga az 1847-1848-as kötet sem teljes), illetve az 1849 utáni iratok kiadása. Deák beszédeit és levelei egy részét két kiadásban Kónyi Manó tette közzé a 19-20. század fordulóján, s jó néhány, általa ki nem adott levelét is publikálta Váczy János. Jelenleg is folyik Kölcsey Ferenc műveinek kritikai igényű kiadása, bár egyelőre ennek végét sem igen látni. Wesselényi Miklós esetében eddig ilyen jellegű kísérlet sem történt, holott az ő naplójegyzetei és levelezése — hála Wesselényi leveleskönyveinek — viszonylag teljesen rendelkezésre állnak. A „második vonal" képviselői közül csonka kiadásban férhetők hozzá Szemere Bertalan, Szalay László vagy Kemény Zsigmond művei, noha ez utóbbi esetében legalább egy nagyjából teljes levelezés-kiadással rendelkezünk.2 Eötvös József életművét a 20. század elején Voinovich Géza kezdte kiadni, majd az 1970-es években a Magyar Helikon kiadónál jelent meg nagy munkáinak újrakiadása, illetve magyar nyelvű fordítása.3 Az életműkiadások kötetei közül általában a levelezés-kiadások azok, amelyek legkevésbé teljesek, s amelyek hiánya (vagy hiányosságai) a legérzékenyebben érintik a szakmát. így van ez Széchenyi, Deák, és így van ez Eötvös esetében is. Voinovich Géza 1903-ban összesen 101 Eötvös-levelet közölt, Nizsalovszky Endre és Lukácsy Sándor tették közzé Eötvös Szalay Lászlóhoz írott 56 levelét.4 A Magyar 1 A közlemény baráti átnézéséért és kiegészítéséért köszönetet mondok Deák Ágnesnek és Gángó Gábornak. 2 Kemény Zsigmond levelezése. Sajtó alá rendezte Somogyi Gréta és Pintér Borbála. Bp., 2007. 3 Jóllehet, az 1848. évi beszédek egy részét az egyik kötet nem a Közlöny, hanem Pap Dénes: A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban. Pest, 1866., 2. kiad. 1881. I—II. k. alapján közli; ez pedig a Kossuth Hírlapja rövidített közléseit vette át. Eötvös József: Arcképek és programok. S. a. r. Fenyő István. Eötvös József művei. Bp., 1975. (továbbiakban Eötvös József, 1975.) 811. Érdekes, hogy a sorozat egy későbbi darabja már a Közlönyt vette alapul a beszédek közlésénél. Eötvös József: Kultúra és nevelés. S. a. r. Mezei Márta. Eötvös József művei. Bp., 1976. 520-522. 4 Báró Eötvös József: Levelek. Életrajz. Báró Eötvös József összes munkái. XX. k. S. a. r. Voinovich Géza. Bp., 1903.; Nizsalovszky Endre - Lukácsy Sándor: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz. Irodalomtörténeti Füzetek 55. Bp., 1967. (továbbiakban Nizsalovszky - Lukácsy).
