Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
Bizonyosra vehető, hogy Murád pasa azon levele, amelyben felszólította a gubernátor Rákóczit, hogy továbbra is tartson rendet az országban, óvja a békét, és fogadja el, hogy az legyen a király, akit az ország választ, szintén ezzel az első csausszal érkezett meg Kolozsvárra.2 7 Az okmány és a csausz szóbeli üzenete úgy is értelmezhető volt — és az erdélyiek ezt9 mindenképpen így is akarták érteni —, hogy a nagyvezír engedélyezte a szabad választást. Az oszmánok tehát be akarták tartani a látszatot, és valójában annyira nem gondolták, hogy Homonnain kívül bárki is elfoglalhatja a trónt, hogy a libera electiót, nem pedig Bocskai testamentumát vagy az állítólagos, később sokat emlegetett szultáni engedelmet hangoztatták, mint az örökösödés legfőbb biztosítékát. Bár mindezek Homonnai érdekében tett lépések voltak, mégis utat nyitottak az erdélyi rendeknek, hogy Rákóczi Zsigmondot válasszák meg uralkodójuknak.28 Az 1607. február 8-án megnyílt erdélyi országgyűlésen Rákóczi az elhunyt Bocskai István testamentumi rendelése szerint Homonnai Drugeth Bálintot ajánlotta a fejedelemségre. A szavazás február 12-én ment végbe, ahol Haller Gáboron kívül mindenki Rákóczi Zsigmond mellett voksolt.2 9 Az erdélyiek azonnal értesítették a történtekről az összes érdekelt felet.3 0 Hogy mekkora volt a meglepetés, azt minden korabeli forrás egyértelműen érzékelteti. A testamentumos urak semmit sem sejtettek, ezt mutatja, hogy két nappal a választás előtt még csak a temetés körüli ünnepségekkel foglalkoztak. Mivel Kolozsvár volt a meghalt fejedelem szülővárosa, ezért úgy tervezték, hogy az ünnepségek egy részét itt tartják meg, és itt választják meg az új uralkodót, aki majd ezután Gyulafehérváron megadja a végtisztességet az elődjének.3 1 Ez a tervezet bizonyára felgyorsította a folyamatot, nevezetesen Rákóczi megválasztását. Rákóczi Zsigmond ezekben a napokban, ám tulajdonképpen az egész esztendőben egyáltalán nem egy olyan beteges, magatehetetlen öregember benyomását kelti, mint amit a korabeli okmányok sugallnak. Teljesen egyetértek Trócsányi Zsolttal, aki már hangsúlyozta tettrekészségét és ügyes diplomáciai helyzetfelmérését. A választás után az erdélyi rendek olyan hangnemben fordultak a testamentumos urak ellen, hogy ők első meglepetésükben csak magyarázkodásra, védekezésre gondolhattak. Tagadták, hogy meg akarták volna sérteni a libera electiót, sőt elfogadták az erdélyiek döntését. Céljuk nem volt más, minthogy híven teljesítsék uruk utolsó akaratát. Visszautasították a vádakat, hogy katonai erővel jöttek volna, amelyen keresztül nyomást akartak kifejteni a választáson. Bocskai fizetett hadai és az urak kísérete állításuk szerint csak a temetési menet méltóságát voltak hivatva biztosítani.32 Ugyanezt a támadó 27 TMAOT I. 59-60. Murád nagyvezír levele Rákóczi Zsigmond erdélyi helytartóhoz. Dátum nélkül. 28 Hangai Z.: Erdély választott fejedelme i. m. 176-180. 29 EOE V 323. 30 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. A. 1607. I-V fol. 44. Kolozsvár, 1607. 02. 09. Rákóczi Zsigmond levele II. Rudolfhoz, amelyben á megválasztásáról beszámol; EOE V 461^465. 31 MOL MKA, E 190, Archivuifi familiae Rákóczi, 1 csomó fol. 32-33. Károly, 1607. 02. 10. A testamentumos urak Rákóczi Zsigmondnak. 32 Torma K.: Okmányok i. m. 110-112. Testamentumos urak az erdélyi rendeknek, Lampért, 1607. 02. 12.
