Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
hangnemet használták az erdélyi rendek Báthory Gáborral szemben is, akinél szintén eredményt értek el. 0 is visszalépett attól, hogy személyesen vegyen részt a temetésen.3 3 Jelenleg nem ismert, hogy Homonnai Drugeth Bálint vagy Nyáry Pál kapott volna elmarasztaló levelet, az azonban biztos, hogy amikor megtudták Rákóczi Zsigmond megválasztását, azonnal visszafordultak, és átadták a fejedelmi holttestet az erdélyieknek. Nyáry Pál sokak véleményét fogalmazta meg, amikor azt állította, hogy Rákóczi Zsigmond csalással került hatalomra, és nem tartotta be Homonnainak adott szavát. Valószínű, hogy ténylegesen lehetett valamifajta megállapodás a két magyar főúr között. Viszonyuk alapján, mivel Homonnai első felesége Rákóczi leánya volt, nem is lehetett volna feltételezni, hogy volt vejét háttérbe szorítja az erdélyi trónküzdelemben. Homonnai ugyan első reakciójaként azonnal fegyverhez akart nyúlni, azaz hajdúkkal és törökökkel kívánta elfoglalni „örökségét", erről azonban Nyáry lebeszélte. Az utóbbi február 19-én úgy tudta, hogy „török követek is bementenek az ajándékkal, remélvén azt, hogy Homonnay Bálint uram lészen bent fejedelem. Immár nem tudom, praesentálják-e Rákóczinak, avagy visszaviszik [a fejedelmi jelvényeket!. "3 4 A kinevező okmány átadásánál a nagyvezír az oszmán szokásrendet kívánta követni. Nem egyszerű csausszal, hanem hasonló diplomáciai feladatkörre rendszeresen alkalmazott portai tisztségviselővel, Musztafa főajtónállóval (kapidzsi basi) szándékozta az okmányt és a hatalmi jelvényeket eljuttatni. A nevezett portai méltóság azonban még nem voltjelen Belgrádban, az év legelején ugyanis Bécsbe küldték azzal a diplomáciai feladattal, hogy bejelentse: a szultán a békekötés végleges rendezése miatt visszahívta a nagyvezírt Isztambulba. Murád viszont távozása előtt még magához rendelte Kádizáde Ali pasa budai beglerbéget, hogy vele tárgyaljon a határvidék várairól. A zsitvatoroki béke megkötésekor úgy döntöttek, hogy 20 nap múlva jönnek a Habsburg megbízottak Budára, ahonnan azonnal indulnak a békét ratifikálni a Portára. Ehelyett már eltelt 70 nap, és mégsem jött senki. A budai beglerbég, Ali pasa január 18-ig várt, most már azonban neki is mennie kellett Belgrádba. Távozása előtt még biztosította a Habsburg felet, hogy a béke fennmarad a késedelem dacára is. Leveléből tudjuk, hogy mindezekről Musztafa kapidzsi basi számolt be részletesen Mátyás főherceg bécsi udvarában3 5 Musztafa aga tehát megjárta Bécset, és valamikor 1607. január végén tért vissza küldetéséből Belgrádba. A kiállított berátot és a beiktatás jelvényeket Temesvárra vitte magával, és innen jelentette Vajda István lugosi bánnak érke-33 Uo. 112-113. Ecsed, 1607. 02. 13. Báthory Gábor az erdélyi rendeknek. 34 Komáromi András: Rákóczi Zsigmond és Homonnay Bálint versengése történetéhez. Történelmi Tár 1899. 277-278. Kisvárda, 1607. 02. 19. Nyáry Pál Thurzó Györgynek és Forgách Zsigmondnak, a Kassán tartózkodó királyi biztosoknak. 35 ÖStA HHStA Staatenabteilungen, Türkei I. (Turcica) (a továbbiakban Turcica) Kt. 91. 1607-1608. fol. 5. Buda, 1607. 01. 18. Kádizáde Ali pasa és Habil efendi budai kádi levele Adolf von Althan komáromi főkapitánynak (Ulésy János német fordítása törökről).; Ali pasa levele Mátyás főhercegnek Habil efendi kézírásában. ÖStA Türkische Urkunden, 19. 01. 1607.; Papp, S.: Macar ve Erdei Krali i. m. 557-580.
