Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63
nelmét feldolgozó művét vette alapul.42 Olay megállapítja, hogy a tankönyv tizenhét soron át tárgyalja a magyarországi szerbek történetét; hogy a világháború felelősének Magyarországot tekinti, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása kapcsán pedig a nyílt történelemhamisítástól sem riad vissza, amikor kijelenti, hogy „Princip bosnyák tanuló volt a tettes s a vizsgálat nem bizonyította be, hogy a szerb kormánynak a legkisebb része lett volna a merényletben".4 3 Egy másik francia tankönyv, Jacques Ancel és Henri Calvet 1929-1941 között több kiadást megért középiskolai tankönyve44 kiemeli, hogy a trianoni béke az önrendelkezési jog alapján jelölte ki Magyarország határait. Ugyanez a könyv megemlíti a revíziós törekvéseket, melyet a rendszerre jellemző bel- és külpolitikai események durva lecsupaszításával, valamint általánosítást tartalmazó fogalmak összemosásával összességében igen torz megvilágításba helyez: „Céljaik eléréséhez eszközeik: a fehérterror, a rablás, a köztársaságiak meggyilkolása, hamispénz gyártása, titkos hadsereg létesítése, baráti szerződés kötése Olaszországgal."4 5 Olay a francia tankönyvekben előforduló számos más tendenciózus, illetve történelemhamisító megfogalmazást is kipellengérez. Például azt, amely szerint Erdély román népességű ország, a románság bölcsője, amelyet 1919-ben visszacsatoltak Romániához. Vagy azt, amely Magyarországot a „sárga fajhoz" tartozó államnak tünteti fel, a képmellékletként közölt alföldi tanyáról pedig azt írja: „félnomád menedékház a Hortobágy-pusztán".4 6 Olay szerint tehát a francia tankönyvek igen torz tükörben mutatják be Magyarország történetét. Olay az utódállamok tankönyveivel is foglalkozott. Egy 1930-ban megjelent cikkében az elszakított Nyugat-Magyarországról származó osztrák tankönyvek Magyarországra vonatkozó részeit elemezve, megállapította, hogy az utódállamokat az „évszázados gyűlölet, a fékezhetetlen rosszakarat, de még a félelem is indítják arra, hogy tankönyveikben kiáltó valótlanságokat és rágalmakat öntsenek a tanuló ifjúságba".4 7 Ugyanebben a cikkében Olay kifejtette, hogy míg a volt háborús ellenségek nem tudnak megszabadulni a háborús gondolatvilágtól és ezért torzítanak egyoldalúan, addig a semleges, vagy baráti államokat a tájékozatlanság és félrevezetettség jellemzi. Dezső Lipót királyi tanfelügyelő külföldi földrajz-tankönyveket vizsgált, kiemelve a valótlan információkat és a nemzeti sérelmeket. Mint bevezetőjében megemlíti: „A francia-német háború alkalmával világmondássá vált, hogy a háborút annak idején az iskolamesterek, vagyis az iskola nyerte meg. A külföldi tankönyveknek a múltban s jelenleg történt rövid áttanulmányozása után pedig merem állítani, hogy országunk feldarabolásánál nemcsak a diplomácia, a 42 Albert Malet - Pierre Grillet: XIXe siécle. Historie contemporaine 1815-1920. Classe de Philosophie et de mathématiques. (Enseignement secondaire.) Paris, Hachette, 1928. 43 Uo. 8-9. 44 Jacques Ancel - Henri Calvet: Histoire contemporaine depuis le milieu du XIXe siécle, ä l'usage des classes de philosophie et de mathématiques des lycées et colléges de gargons et de füles. Paris, Delagrave, 1929. 45 Uo. (1930. évi kiadás) 519. 46 Maurice Fallex - Andre Gibert - Alphonse Mairey: Les principales puissances économiques du monde. (Moins la France.) Paris, Delagrave, 1929. 264. 47 Olay Ferenc: Osztrák áfium. Az elszakított Nyugatmagyarország tankönyvei - rólunk. Nagymagyarország, 1930. június 1. 23.
