Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai VIII. kötetének példáján III/773
stilisztikai célú húzás volt. Végül, esetenként valóban nem zárható ki a politikai megfontolás sem. Talán így maradt ki az 1870. december 30-i levélből a következő rész: „Hogy tehetségeimmel nem állottam az idők igényeinek magaslatán, s hogy ennélfogva sokszor kellett tévednem, ennek igen fájdalmas öntudatával birok; de két dolog iránt isten és lelkiismeretem előtt magammal tisztában vagyok. Egyik az, hogy helyesen cselekedtem, midőn nemzetem erőfeszítésének díjául azon magas czél kivívását tűztem ki, mely nyilvános életem legválságosabb szakának irányt adott. Helyesen cselekedtem, mert e czél nemcsak jogos, s ha erősen akarjuk kivihető, hanem végzetszerűen szükséged is, elannyira az, hogy ha e czélról nemzetünk lemond, lehet kisebb-nagyobb mértékben jól táplálkozó népcsoport, de nemzet nem lesz." Betoldások Az 1872. május 18-i, többször is említett levélben egy szónyi beszúrást is találunk: „Ha az első történik, ugy nagy lépés lesz nyerve Önök programjának, mely a 48 valósítása felé tör s Önöket oly hazafiaknak ismerem, kiket nem ambitio, nem hatalomvágy, hanem elv vezérel; - ha pedig a második történik, akkor egy második hályog is le fog hullani a nemzet szeméről, s a többit a tisztán látással meghozza az idő s a szükség parancsszava." - olvasható a KLI-ban, míg az eredetiben (és a Magyar Újság közlésében) a kurzívált szó hiányzik. Míg ebben az esetben az eredetiben az érintett tagmondat csonka és (persze jelölés mellett) a kiegészítés indokolt lehet, a további eltérések valóban problematikusak. Kossuth Ferenc ugyanis betoldott a levél záró formulája elé három bekezdést, amely nem szerepelt sem a kéziratban, sem az újságban megjelent szövegben. A betoldás forrása Simonyi Ernő rokonának, ifjabb Simonyi Lajosnak Kossuth Lajosnál tett látogatásáról beszámoló levele, amelyet a Szombati Lapok 1872. április 6-i száma, majd másnap a Magyar Újság közölt. A KLI VIII. kötetének szerkesztője ebből a tudósításból „ollózta ki" Kossuth a parlamentarizmus mibenlétéről szóló állítólagos elméleti fejtegetését és az aktuális hazai helyzetre vonatkozó értékelésének egy részét, ráadásul úgy, hogy azt az eredeti függőből egyenes beszédbe tette át. Az „állítólagos" jelzőt indokolja, hogy a tudósításban a parlamentarizmusnak Kossuth szájába adott meghatározása, miszerint „a Parlamentarismus lényege angol fogalom, angol intézmény, melynek alapja a representativ government" nem egyezik Kossuth Lajos azon nézetével, hogy a parlamentarizmus és a képviseleti kormány fogalma nem pontosan fedik egymást. Kossuth ez utóbbi véleményének 1868-ban külön értekezést szentelt, amely Az angol representativ governement és a francia Parlamentarismus különbsége címen magyar fordításban megjelent KLI 7. kötetében.27 Kossuth 1882. szeptember 17-i Helfy Ignácnak írt levelének ezen mondata: „És igaz, nem kis részem volt abban is, hogy a magyar nemzet megkapja azt, a mit az angol igen jellemzően nem parlamentarismusnak, hanem képviseleti kormánynak (representativ government-nek) nevez." szintén a két fogalom eltérő értelmezéséről tanúskodik.2 8 27 KLI VII. köt. 411-425. 28 KLI IX. köt. 521.
