Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai VIII. kötetének példáján III/773
Kossuth Ferenc az 1872. május 18-i levél „sajtó alá rendezése" során elhagyta Kossuth aktuálpolitikai állásfoglalásának végét, amelyben a volt kormányzó a Balközép 1872. március 10-i országos értekezletének sikerét üdvözölte, és (akárcsak a május 18-i levélben) a két ellenzéki árnyalat együttműködését szorgalmazta, így elkerülte az ismétlést. A Simonyi tudósításából kiollózott betoldás azonban így is szervetlenül illeszkedik a május 18-i levél szövegéhez. Az egyik „új' bekezdés ugyanis az ellenzék obstrukciós fellépéséről nyilatkozik egyetértően. A képviselőház azonban már 1872. április 12-én befejezte a választási novella tárgyalását, április 16-án pedig az uralkodó berekesztette az országgyűlést. Erről Kossuthnak a levél születésének időpontjára, május közepére már - ha máshonnan nem - a magyarországi sajtóból mindenképpen értesülnie kellett, a betoldott részlet azonban jelen időben ír az ellenzék parlamenti magatartásáról, amikor az obstrukció folytatását javasolja. Ugyancsak több szöveg egybeszerkesztésének lehetünk tanúi a KLI-ban 1871. október 2-i keltezéssel megjelent, Mednyánszky Sándorhoz intézett levél esetében. A levél a Magyar Újságban. Mednyánszky bevezetésével jelent meg, amely idézte Kossuth egy november 28-i, szintén hozzá írt levelének néhány mondatát.2 9 Ez az idézet a KLI-ban azonban már az október 2-i levél részeként szerepel. A VIII. kötet utolsó, címzettként Szemere Miklóst feltüntető levele tulajdonképpen nem is levél, hanem nyilatkozat, amelyet Kossuth Szemere 1874. októberi turini látogatásakor tett, és a látogató kérésére írásba foglalt. Az Egyetértés 1874. november 5-i száma is ilyen értelemben jelentette meg a szöveget. A KLI jegyzetéből is kiderül a keletkezés ezen körülménye, ezért meglepő, hogy Kossuth Ferenc a szöveg elejére megszólítást, végére aláírást biggyesztve közölte a szöveget.30 További változtatások A levelek szövegén eszközölt önkényes változtatások skáláján szerepel még az írásjelek (több esetben értelemmódosító) áthelyezése és megváltoztatása3 1 , a szórend módosítása, és a szavak többé-kevésbé rokonértelmű kifejezésekre való (időnként nehezen magyarázható indokú) kicserélése. Néhány példa az utóbbira: 29 Magyar Újság 1872 (6. évf.) jan. 3. (1. sz.) 1. 30 A levélforma követelményeinek való maradéktalan megfelelésre törekvés (megszólítás illetve aláírás utólagos „pótlása") máshol is megfigyelhető a kötetben, pl. Kossuth Wladár Jánosnak írt 1871. április 6-i, Irányi Dánielnek írt 1872. június 13-i, Csorvássy Istvánnak írt 1872. szeptember 7-i [!1873. szeptember 8-i], Oláh Károlynak írt 1874. január 18-i, vagy Timkó Józsefnek írt 1875. májusi/június eleji levele esetében. 31 Együttes válasz sokaknak II. Turin, 1869. jan. 11.; Irányi Dánielnek. Turin, 1869. márc. 30.; Vidats Jánosnak. Turin, 1869. okt. 5.; Irányi Dánielnek. Turin, 1870. febr. 17.; Wagner Ferencnek. Turin, 1870. okt. 15.; Együttes válasz sokaknak I.. Turin, 1870. dec. 30, Együttes válasz sokaknak II. Turin, 1871. jan. 12.; Mednyánszky Sándornak. Turin, 1871. okt. 2.; Helfy Ignácnak II. Turin, 1871. nov, 7.; Helfy Ignácnak III. Turin, 1871. nov. 8.; Ismeretlennek [Egy eperjesi polgárnak], Turin, 1872. ápr. 17.; Helfy Ignácnak [lírányi Dánielnek], Turin, 1872. máj. 18.; Simonyi Ernőnek. Turin, 1872. nov. 26.; Helfy Ignácnak. Turin, 1874. aug. 25.; Szemere Miklósnak[?]. Turin, 1874. [okt.?].
