Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
szintén nem sikerült további információkat szereznünk, ő az 1862-1863. évi utolsó negyedévben tűnik fel az elszámolásban, s egészen 1866 tavaszáig egy negyedév kivételével mindegyikben szerepel. Mindkettejük számára havonta fizettek, mégpedig honorárium mellett költségtérítést is, hiszen az általuk kapott összegek túlnyomó része krajcáros tételeket is tartalmaz. Rajtuk kívül az 1863. február-április közötti elszámolási időszakban jelenik meg az elszámolásokban egy harmadik állandóan alkalmazott, de anonim személy, akit nem neveznek meg, hanem átvételi elismervényét lepecsételt borítékban mellékelik. Havonta 100 Ft-ot utaltak ki számára egészen 1865. harmadik negyedévéig (kivéve az 1863-1864. évi harmadik negyedévet, amikor két alkalommal összesen 800 Ft-ot kapott), azután eltűnik a kimutatásokból. Elképzelhető, hogy a nagyon gondosan fedezett személy Asbóth Lajos lehetett, akiről még szót ejtünk, hiszen a kiemelt bánásmód és az 1864. május-július között kapott kiugróan magas összeg arra vall, hogy a Beniczky-Nedeczky szervezkedés felszámolása kapcsán teljesített jó szolgálatokat az informátor. Egy alkalommal, az 1862. május-júliusi elszámolási időszakban szerepel az elszámolásban „egy magasabb állású egyén" 200 Ft-tal, akiről a kísérőlevélben kiderül, hogy Papp-Szilágyi József, aki román sajtóügyekben igyekezett információkat szerezni. Papp-Szilágyi román görög-katolikus lelkészként és iskolai tanácsosként már 1850 nyarán kapcsolatba lépett Alexander Bach belügyminiszterrel, s az ortodox románok felekezeti és politikai „machinációira" hívta fel a figyelmét.8 4 Már mint nagyváradi görög-katolikus kanonokot és iskolai tanácsost 1861 áprilisában királyi tanácsossá nevezték ki.8 5 1862 végétől nagyváradi görög-katolikus püspök. Várady Gábor így jellemzi őt egyik országgyűlési felsőházi beszéde kapcsán: „...bár előre engedelmet kért, hogy nem birja tökéletesen a magyar nyelvet, ezzel fényes ellentétben állott jól magyarul és szép nyelven tartott előadása. Külseje férfias, fekete nagy haja és szakála növeli az arcz komolyságát, míg e sötét képnek a kellemes hang szelídebb szint kölcsönöz."8 6 Úgy tűnik tehát, sikerült Papp-Szilágyinak titokban tartania a neoabszolutista időszak kormányzatához fűződő alkalmi bizalmas kapcsolatait. Nem véletlen, hogy Pálffy Mór éppen a Beniczky-Nedeczky szervezkedés felszámolásának időszakában, azaz az 1864. január-április közötti negyedévben szerepeltette a legtöbb személyt, tíz főt elszámolásában, legtöbbjüket (7 fő, névsorukat a függelékben közöljük) azonban csak ezen egy alkalommal. Az előzőekben említett, „szigorúan védett", anonim személy mellett ebben a negyedévben feltűnik egy másik meg nem nevezett személy is mint „fontos államrendőrségi ügyekben több vizsgálódásra" alkalmazott személy" egyszeri 200 Ft-ot kifizetéssel. Mi a helyzet a pest-budai rendőrigazgatóság bizalmiaival? Az ő kilétük felfedését illetően a legnehezebb a dolgunk, mivel Worafka 1860-1861 óta külö-84 Szilágyi-Papp József levele Bachhoz, Nagyvárad, 1850. jún. 22. (német nyelvű) Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Vervaltungsarchiv (AVA), Nachlass Bach, Kt. 8. 85 Sürgöny, 1. évf. 78. sz. 1861. ápr. 5. 86 Várady Gábor országgyűlési levelei 1865-1868. Kiadta Szilágyi István. 1. köt. Pest, 1871. 92-93.
