Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
Prenninger kassai rendőrbiztos hat bizalmasa között megtalálhatjuk ekkor Franz Pawliceket, Franz Reipalt, Krutsay Ignácot, Gustav Seemüllert, Tóbiás Kleint és Kövesdy Istvánt - hárman aktív hivatalnokok, a többi három is rendelkezett hivatalnoki múlttal. Mindannyian késznek nyilatkoztak a további szolgálatra. A többiek (hat fő) ezek szerint ez időre már elbocsátásra kerültek.80 A temesvári rendőrbiztos jelentése szerint ő mindezideig tovább alkalmazta mind a négy konfidensét, mindazonáltal csak Jakob Campit és Peter Jägert tartotta alkalmasnak a levelezői posztra, ők mindketten vállalták is azt. Közülük csak Jäger rendelkezett tisztviselői múlttal.81 Podolsky pozsonyi rendőrigazgató Putschalko, Novotny, Wohanka, Röbel, Unger, Kucharg (?), Konisch, Krschka ügynököket tartotta meg a korábbiak közül, közülük azonban csak Putschalkot, Wohankat, Robelt, Kuchargot, Konischt ajánlotta további szolgálatra, de Röbel csak honorárium nélkül vállalta.82 De feltűnnek új személyek is 1867-es jelentésében: Franz Russig, a nagyszombati rokkant menház lakója, egykori katonatiszt, vagy Franz Waniek, a rózsahegyi pénzügyőrség adófőfelügyelője, Johann Hniliczka, a nyitrai pénzügykerületi igazgatóság irodasegédje és még hat fő. Azaz Podolsky 1866-ban számbavett konfidensei közül összesen négy főtől vált meg, miközben kilenc újat szerzett. Mivel az 1867-es kimutatásokból hiányoznak a soproni és a nagyváradi rendőrbiztosság adatai, nem rajzolhatunk fel pontos képet, mindazonáltal megállapítható: lényeges átrendeződés nem történt a rendőrségi informátori szervezetben. Informátorok Pest-Budán Pest-Budán két testület is foglalkoztatott informátorokat: egyrészt a hefytartótanács elnöksége, feltehetőleg maga Pálffy Mór kormányzó, illetve a pesti rendőrigazgatóság. Szerencsés módon a helytartótanács elnöksége által a titkos rendőri alapból kifizetett összegekről negyedévenként készült részletes kimutatások egyegy példánya fennmaradt a helytartótanács elnöki iratai között. Ennek segítségével körvonalazni tudjuk, hogy kiket alkalmazott Pálffy bizalmi emberként az adott időszakban. Többé-kevésbé állandó alkalmazásban két fő állt: Egyrészt Josef Berndorffer, aki már 1852-ben feltűnt az államrendőrség iratanyagában. Akkor is a helytartóság jelentette alkalmazását informátorként. További információk azonban nem állnak rendelkezésre róla. Berndorffer nevét valamennyi negyedéves elszámolásban megtaláljuk.8 3 A másik személy J. Greifenegg, akiről 80 Prenninger jelentése Worafkához, keltezés nélkül (a hátoldalon feljegyzés: 1867. márc. 28. (német nyelvű) HHStA, IB, BM 1230/1867. 81 Leiser jelentése Worafkához, Temesvár, 1867. márc. 27. (német nyelvű) HHStA, IB, BM 1230/1867. 82 Krschka válaszát még nem tudta Podolsky a jelentés megszületésekor, mivel Krschka félreértette Podolskyt, s azt hitte, a magyar minisztérium számára toboroz bizalmas levelezőket - arra késznek mutatkozott. Novotnyt áthelyezték korábbi hivatali helyéről Nagyszőllősre, Unger pedig csak a pöstyéni fürdőhely megfigyelésére volt alkalmazható. Podolsky jelentése Worafkához, Pozsony, 1867. ápr. 5. (német nyelvű) HHStA, IB, BM 1230/1867. 83 Jelentés Albrecht főherceg nevében Kempen rendőrminiszterhez, Buda, 1852. júl. 31. HHStA, IB, BM 21/1852.
