Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
szik, az adott rendőrigazgatók rajta kívül közvetlenül közöljék az érintett megyefőnökökkel és polgármesterekkel is. Jellemző azonban, hogy például Cihlarz soproni rendőrigazgató ezt mindaddig nem teljesítette, míg a rendőrminisztériumból ez irányban konkrét utasítást nem kapott.4 4 Ezzel összefüggésben Pálffy azt is felvetette a rendőrminiszternek 1864 márciusában, hogy a megyefőnökök is kapjanak megfelelő kvótát a rendőri titkos pénzalapból, de Mecséry ezt elutasította.4 5 Nyilvánvalóan a feszült közhangulat motiválta Pálffy azon javaslatát is ugyanezen év nyarán, hogy a nyári fürdőhelyek megfigyelését szigorítsák. Az 1860 folyamán takarékossági okokból végrehajtott „karcsúsítás" a rendőrségi informátori rendszerben érintette a fürdőhelyek megfigyelését is, igyekeztek ezentúl kiküldött informátor helyett inkább egy-egy megbízható helyi lakos szolgálatait igénybe venni. Most Pálffy kezdeményezte, hogy a rendőrigazgatók időről időre rendőrhivatalnokokat vagy rendőrinformátorokat küldjenek oda a titkos pénzalap terhére. Mecséry azonban újra figyelmeztetett a takarékosságra, s hogy hirtelen feltűnő „idegenek"-től egyébként sem várhatók megbízható információk. Ezért szerinte továbbra is inkább nyugalmazott katonatiszteket, illetve megbízható helyi lakosokat keressenek szerény díjazás ellenében. Ezután Pálffy a rendőrigazgatók mérlegelésére bízta a felügyeletek megszervezését, de hangsúlyozta, hogy külön pénzügyi keret erre nem áll rendelkezésre.4 6 1864 tavasza, a Beniczky-Nedeczky-szervezkedés, illetve a Jámbor-szervezkedés leleplezése magától értetődően „csúcsra járatta" az informátori szervezetet, ezt megelőzően is volt azonban 1862 késő tavaszán-kora nyarán egy olyan időszak, melyben intenzívebbé vált a megfigyelői tevékenység, vélhetően annak eredményeképpen hogy Kossuth dunai konföderációs tervének nyilvánosságra kerülése nyomán megélénkült a hírlapi vita a kívánatos államjogi rendezésről, másrészt pedig Pálffy helytartó is ekkoriban igyekezett saját, anonim formába öntött programjához elkötelező aláírásokat gyűjteni és gyűjtetni, főként a tisztviselői kar tagjai között, ami azonban nem maradhatott titokban, s nagy visszhangot váltott ki. Worafkát Pálffy a megfigyelői tevékenység intenzívebbé tételére utasította.4 7 De megfigyelhető még egy harmadik intenzívebb periódus is: 1866 nyara, amikor a háborús viszonyok érthető módon ismét csak felértékelték az informátori hálózaton keresztül megszerezhető híreket. A rendőri szerveken kívül persze más hatóságok is foglalkoztattak bizalmas informátorokat. Elsősorban például a katonai parancsnokok. Az ő infor-44 Cihlarz jelentése a rendőrminiszterhez, Sopron, 1864. márc. 4., a rendőrminiszter levélfogalmazványa a magyarországi rendőrigazgatókhoz (saját kezű felbontásra), Bécs, 1864. márc. 15. (német nyelvűek). HHStA, IB, BM 2183/1864. 45 Mecséry levele Pálffy Mórhoz, Bécs, 1864. márc. 26. (német nyelvű) „Rendőrségi bizalmi pénzek". MOL D 191 1301.IV1864. 46 Mecséry leirata Pálffy Mórhoz, Bécs, 1864. máj. 11., Pálffy levélfogalmazványa a rendőrigazgatókhoz, Buda, 1864. máj. 15. (német nyelvűek) MOL D 191 3322.IVa.1864. 47 Worafka jelentése a helytartótanács elnökségéhez, Pest, 1862. jún. 17. (német nyelvű) MOL D 191 565.IV1862. Worafkát 1862 márciusában állítólag „magyar szűr"-be öltözött, szakállas „bizalmi orgánumok" kiküldésére utasították, panaszkodott is Mecséry rendőrminiszternek, hogy honnan is vegyen néhány száz ügynököt. Worafka jelentése Mecséryhez, Pest, 1862. márc. 16. HHStA, IB, BM 76/1862. Idézi: Sebess Dénes: Két Magyarország. Az elmúlt század politikai eszményei. Budapest, é.n. 140.
