Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
fel az ügyek átadását az illető városi kapitányságnak, s folytassák tevékenységüket. Persze ezt is — ahogy a feloszlatásról szóló döntést is — igyekezett volna lehetőség szerint feltűnés nélkül bonyolítani, de a bécsi sajtóban Temesvárról érkezett hírként már beszámoltak arról.3 5 Végül aztán csak annyi történt, hogy a megszűnt rendőrigazgatóságok helyett rendőrbiztosságok jöttek létre, míg a korábbi rendőrbiztosságok egyszerűen folytatták működésüket, immáron Worafka közvetlen felügyelete alatt. Új rendőrbiztosságok szervezésére nem került sor. 1866 késő tavaszának-nyarának háborús viszonyai közepette érthető módon a folyamatosságjelentőségét hangsúlyozták a politikusok és a rendőrhivatalnokok egyaránt, s nem látszott aktuálisnak egy nagyobb szervezeti átalakítás levezénylése. Lényeges személyi változások sem történtek, a volt rendőrigazgatók közül egyedül Franz Cihlarz soproni rendőrigazgatót helyezték át a bécsi rendőrigazgatósághoz érdemeinek és több évi fáradozásainak elismerése mellett.36 Hasonló folyamat zajlott le Horvátországban és Erdélyben is. Ugyancsak január 19-én döntött az uralkodó a zágrábi és a nagyszebeni rendőrigazgatóság, a brassói és kolozsvári rendőrbiztosság (valamint a fiumei rendőri bíróság) feloszlatásáról is. A zágrábi helytartóságon, illetve az erdélyi helytartóságon belül hoztak létre egy-egy rendőri ügyosztályt az államrendőrségi teendők ellátására.3 7 Ezek a változások azonban lényeges módosulást nem jelentettek az államrendőrségi információszerzés hálózatát, központjait illetően. Az informátori hálózat működése 1860 őszének politikai fordulata Pest-Budán összezilálta az addig működő informátori hálózatot, s az 1860 szeptemberében kinevezett új pest-budai rendőrigazgatónak, Worafkának új állományt kellett toboroznia, s ezt sikeresen megoldotta. Eközben a vidéki rendőri hatóságoknak feltehetően sikerült egybentartaniuk korábbi „munkatársi gárdájukat". Az 1861. őszi új fordulat érthető módon nem okozott nagyobb megrázkódtatást a rendőri szervek informátori hálózatában. Ugyanakkor az, hogy az általános rendőrségi ügyek, az idegenek nyilvántartása, az útlevélügyek kikerültek a rendőri szervek hatásköréből, azt jelentette, hogy „minden érintkezést a közönséggel, minden arra gyakorolt hatást és így az államrendőrségi feladatok megfelelő ellátásához szükséges minden vonatkoztatási pontot" elveszítettek a hatóságok - ahogy Prenninger nagyváradi rendőrigazgató helyettes fogalmazott 1862 februárjában. Prenninger szerint a lakosság a legkevésbé sem támogatta tevékenységüket, mint fölösleges hatóságot igyekeztek teljesen ignorálni működését. Ezért talán még jobban úgy érezték a rend-35 Távirat fogalmazvány a pozsonyi, kassai, soproni, nagyváradi és temesvári rendőrigazgatókhoz, Buda, 1866. márc. 26, Sennyey levélfogalmazványa Leiser temesvári rendőrigazgatóhoz, Buda, 1866. ápr. 2, Leiser jelentése a helytartótanács elnökségéhez, Temesvár, 1866. ápr. 4. (német nyelvűek) MOL D 191 786.IV 1866. 36 Belcredi leirata a helytartótanács elnökségéhez, Bécs, 1866. jún. 15. (német nyelvű) MOL D 191 3149.IV1866. 37 Vö. Ferenc József leirata a magyar kancelláriához, Bécs, 1866. ápr. 21. (német nyelvű, másolat) MOL D 191 2456.IV1866. De ez a folyamat nem korlátozódott a magyar korona országaira, ugyanezekben a hónapokban megszűnt a rendőri hatóság az alábbi városokban is: Linz, Salzburg, Innsbruck, Botzen, Laibach, Klagenfurt, Troppau, Czernovicz.
