Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
A sajtóellenőrzés terén Pálffy tett egy kezdeményezést arra, hogy a rendőri hatóságok kezéből, melyek „politikailag és intellektuálisan képzett, magasabb rangú egyének" híján szerinte képtelenek ellátni megfelelően a sajtófelügyeletet, saját kezébe vegye az irányítást. 1862 februárjában felvázolta tervét egy saját sajtóiroda felállítására, egy az irodalom terén jártas személyt kívánt alkalmazni elnöki irodáján belül. Forgách kancellár is egyetértett azzal, hogy a rendőri hatóságok nem megfelelő munkát végeznek e téren, de jelezte, a pénzügyminisztérium biztosan nem járulna hozzá egy külön sajtóiroda felállításához, s javasolja, a titoknoki állások terhére alkalmazzanak valakit e célokra. Mecséry aztán visszadobta az egész javaslatot azzal, hogy a fő baj nem a rendőri szervek személyi állományával van, hanem azzal, hogy nem tudják, pontosan milyen szabályokhoz kell tartani magukat. Ha az ausztriai 1862. május 23-i sajtótörvényen túlmenő utasításokat kíván részükre Pálffy adni, kéri, értesítsék majd erről őt is. Ezután a sajtóiroda terve lekerült a napirendről.1 9 1862. január 17-én közben Mecséry rendeletben szabályozta a magyarországi rendőrigazgatóságok (Pest-Buda, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Temesvár) és rendőrbiztosságok (Eperjes, Arad, Debrecen) működését. Az uralkodó által 1861. november 5-én meghatározott katonai kerületekkel megegyező földrajzi területeket rendeltek hozzá mindegyikhez („államrendőrségi egység", „staatspolizeiliche Rayon"), amelyiken belül azok a „felveendő bizalmikon" („Vertrauens Organe") keresztül ellátták az államrendőrségi felügyeletet. Erről értesítették a helytartót is.20 Sor került új kirendeltség létrehozására is: 1861 tavaszán huzavona folyt a rendőrminisztérium, illetve a helytartótanács és a kancellária akkori vezetői között az ügyben, hogy a budai indóházban létrehozzanak-e egy új rendőrfelügyelőséget a Buda-Nagykanizsa vasútvonal megnyitása kapcsán. Akkor Majláth főtárnokmester határozott fellépése nyomán lekerült az ügy a napirendről, 1861 novemberében azonban Mecséry rendőrminiszter újra kezdeményezte a felállítást, s arra sor is került decemberben.2 1 1862. április 16-án Forgách Antal a rendőrminisztériumhoz eljuttatott jegyzékében újra felvetette a magyarországi rendőri szervezet átalakításának szükségességét. Javaslata két lényeges elemet tartalmazott: egyrészt az egyesületek és a színházi előadások felügyeletét (kivéve a játszott darabok hatósági engedélyezését) javasolta a városkapitányságoknak átadni, másrészt indítványozta a pest-budai kivételével az összes rendőrigazgatóság teljes feloszlatását vagy kis személyzettel működő rendőrbiztosságokká alakításukat, ezzel biztosítható lenne — tette hozzá — a pesti igazgatóság személyi állományának feljavítása is.2 2 Indítványára azonban nem érkezett válasz a rendőrminisztériumból, bár 19 Pálffy Mór: „Promemoria wegen Errichtung eines Preszbureau's bei dem Präsidium der königlich ungarischen Statthalterei" (német nyelvű), Forgách levélfogalmazványa Pálfíyhoz, 1862. Böjtelő hó 24., Mecséry átirata Forgáchhoz, Bécs, 1862. márc. 9. (német nyelvű) MOL D 185 1862:103. 20 „Die Organisirung der Polizeibehörden in Ungarn." HHStA, IB, Annexe, Kt. 37.; Mecséry levélfogalmazványa a magyarországi rendőrigazgatókhoz, Bécs, 1862. jan. 17. HHStA, IB, BM Akten 292/1862. 21 „Rendőri felügyelőség a budai vaspálya főnél". MOL D 191 5331.IV1861. 22 „...miután azon okok, melyek az országfejedelmi rendőri hatóságoknak Magyarországban felállítására vezettek, a változott viszonyoknál fogva megszűntek, ezen hatóságok végleges megszüntetése akadályra nem találna, vagy amennyiben ily intézkedés elfogadandónak nem találtatnék, leg-
