Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
Forgách azt több ízben is sürgette az év folyamán, ahogy 1863 márciusában is. A rendőrminisztériumban ugyanis hozzákezdtek egy alternatív javaslat kidolgozásához. Eszerint fenn kívánták tartani a helytartótanács elnökségének közvetlen felügyelete alatt a rendőrigazgatóságokat, s „átmenetileg" a rendőrbiztosságokat is (mindhármat a kassai rendőrigazgatónak alárendelve), de személyzetük fokozatos csökkentését elképzelhetőnek tartották. A hatáskört illetően lényegében elfogadhatónak vélték Forgách javaslatát, azonban biztosítani kívánták, hogy a rendőri szervek befolyást gyakorolhassanak az októberi diploma után már a helyi közigazgatási hatóságok kezelésébe átkerült fegyverengedélyek, valamint útlevélengedélyek kibocsátására. Ezenkívül utasítani kívánták a helyi hatóságokat, hogy a szükséges információkat (például az idegenek bejelentését) a rendőri szervek rendelkezésére bocsássák a kompromittáltak és az idegenek felügyeletének céljából. A javaslat kidolgozása azonban félbeszakadt, anélkül, hogy Forgách bármiféle hivatalos választ kapott volna, egyelőre „elaludt" az ügy. A következő években a megüresedő hivatalnoki helyeket azonban nem töltötték be, így ha lassan is, de fokozatosan valóban csökkent a rendőri szervek személyzete.2 3 A rendőrigazgatóságok időközben — éves összefoglaló jelentéseik tanúbizonysága szerint — igen megfeszített munkát végeztek. A pest-budai rendőrigazgatóság például 1864-ben összesen 13 379 ügyiratot „gyártott" (ebből elnökségi 3852, bizalmas elnökségi rezervált: 777). Összesen 131 könyv és 76 sajtótermék ellenőrzését látták el, 102 külföldi sajtóterméket vizsgáltak (abból 25-öt betiltottak), külföldről érkezett 3595 bála könyvet (2825 vámmázsa súlyúak) vizsgáltak át. A pesti vasúti pályaudvarokon körülbelül 500 ezer, a budai pályaudvarokon körülbelül 150 ezer főt tartottak számon.2 4 Ehhez képest a rendőrigazgatóság személyzete (nem számítva a segédszemélyzethez tartozókat) 28 fő volt 1863-ban.2 5 Eközben a rendőri vezetők állandóan arról panaszkodtak: nemcsak a lakosság tekint nem palástolt ellenszenvvel a császári pénzügyi és rendőri hatóságokra, de a provizórium közigazgatási hivatalnokai részéről is ellenszenvet és hátrányos megkülönböztetést kell érezniük.2 6 alább eme hatóságoknak, tekintve a reájok bízandó teendők csekély terjedelmét — a pestinek kivételével — egyszerű rendőri biztosságokká átalakítása minden körülmények között nehézség nélkül megtörténhetnék." Forgách előterjesztését másolatban lásd: MOL D 191 1805.IV1867, idézi még Károlyi László alkancellár leirata Sennyey Pál báró főtárnokmesterhez, Bécs, 1865. okt. 7. MOL D 191 1805.IV 1865. 23 „Die Organisirung der Polizeibehörden in Ungarn," HHStA, IB, Annexe, Kt. 37. 24 Worafka jelentése a helytartótanács elnökségéhez, Pest, 1865. jan. 4. (német nyelvű) MOL D 191 203.IV 1865. 25 Magyarország tiszti névtára 1863. Pest, 1863. 348. 25 Cihlarz soproni igazgató például 1863 augusztusában panaszolja Mecséry rendőrminiszternek, hogy a Sopron megyei főispáni helyettes a múlt évhez hasonlóan az évben sem hívta meg őt az uralkodó születésnapja alkalmával rendezett hivatalos ünnepségre, ami sérti a rendőri hivatal méltóságát. Ez után Pálffy Mór bizalmas levélben felszólítja a rendőrigazgatóság székhelyeit magában foglaló megyék vezetőit, hogy legyenek tekintettel arra, hogy „a különféle ágazati kormányközegeknek, kivált a jelen viszonyok között, egymás erányábani figyelmes és összhangzatos magatartását sürgetőleg kívánatossá teszik" a körülmények. S hogy „ezen érveket mind hivatalos, mind társadalmi téren, ildomosán ténylegesíteni" el ne mulasszák. Mecséry leirata Pálffy Mórhoz, Bécs, 1863. aug. 25.
