Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
megnehezült viszonyok folytán" a jövőben nem havonta, hanem időhöz nem kötötten, alkalmanként fog megjelenni. A negyedik-ötödik szám beküldése ismét nehézségekbe ütközött. A hazaiak jelezték, hogy a Triesztből Pestre küldött személy „rossz hírben áll", ezért nem mernek vele kapcsolatba lépni.14 1 Az olasz küldöncöt tehát feltehetőleg figyeltette a rendőrség. Kossuth és Szilágyi emiatt más utakon is megpróbálták bejuttatni a lapot az országba. Szilágyi egy Pestről érkező kérést tolmácsolva felvetette, hogy egyes képviselőknek az április l-jén megnyílt párizsi világkiállításról érkező csomagnak álcázva lehetne elküldeni a „Negyvenkilencz"-et.142 Kossuth az áprilisban Itáliában járó Kovács Lipótra akart rábízni 25-30 példányt, mert tudta, hogy a volt honvédtiszt bírja Vidacs bizalmát. A volt kormányzó ennek ellenére sem mondott le az eredeti beküldési útvonalról. A Triesztből Pestre utazó olaszt azonban arra utasította, hogy ne kézbesítse a csomagot, hanem értesítse Vidacsot, aki majd intézkedik az átvételről.14 3 A források nem adnak választ arra, hogy végül megérkezett-e a negyedik-ötödik szám Pestre, és ha igen, milyen úton, illetve hány példányban. Az mindenesetre biztos, hogy ha el is jutott az olvasókhoz, érdemben nem befolyásolta a közösügyi javaslatról március utolsó harmadában lezajlott általános vitát. Kossuth még nem fejezte be a „Magyarország Sírásói" című cikkét, amikor Szilágyi március 14-én beszámolt neki egy Böszörményi Lászlótól kapott levél tartalmáról. A szélsőbaloldali képviselő arról értesítette Szilágyit, hogy Heckenast hajlandó kiadni politikai napilapjukat, amely április l-jén indul, és szeretnék, ha emigránsok is írnának bele cikkeket.144 Mire tehát nyomdába került a „Negyvenkilencz" utolsó két száma, a „Magyar Újság" megjelentetése révén már a szélsőbaloldal is rendelkezett egy valóban Magyarországon nyomtatott lappal. Kossuth azonban egyelőre szkeptikus volt. Március közepén éppen betegség gyötörte, ezért fia, Lajos Tódor válaszolt a nevében Szilágyinak, a következő szavakkal: „Mi azt hisszük, hogy ha az a lap olyan szellemben lesz tartva, hogy mi abban írhatnánk, hat hétig sem fogja magát fel tartani, lia pedig nem oly szellemben lesz tartva, mi azzal magunkat solidaritásba nem tehetnénk." Mindenesetre kérte, hogy nekik is küldjék majd a lapot.14 5 Három héttel később Szilágyi azt írta Kossuthnak, hogy a hazaiak cikket szeretnének a volt kormányzótól „a teendők motiválására". Kérését néhány nap múlva megismételte, és hajthatatlanságával végül elérte célját.14 6 Szilágyinak, aki 1866 júniusában Berlinbe költözött, és 1868-as hazatéréséig onnan írt tudósításokat a „Magyar Újságba", tehát nemcsak a „Negyvenkilencz" megjelentetésében, hanem a Kasszandra-levél megszületésében is fontos szerepe volt. Kossuth éppen a párizsi világkiállításon tartózkodott, amikor a többszöri sürgetés után megírta „Nyílt levelét" Deák Ferenchez. A május 26-án, a „Magyar Újság" hasábjain megjelent levélről Kossuth utóbb így vallott 141 MOL R 65. 1. t. Kossuth-Helíy, 1867. ápr. 26. 142 MOL R 90. 4850. Szilágyi-Kossuth, 1867. ápr. 15. 143 MOL R 65. 1. t. Kossuth-Helfy, 1867. ápr. 26. 144 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1867. márc. 14. 145 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth Lajos Tódor-Szilágyi, 1867. márc. 15. 146 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1867. ápr. 8, ápr. 12.
