Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
Szilágyinak: „Tudja Ön, minő színben látom én a dolgokat, - 's így látván, nem titkolhatom, minő kelletlen írtam azt a nyílt levelet is, mert hasznát teljességgel sem nem várom, sem nem hiszem. Nemzetek hibáinak meg van kérlelhetetlen logicajuk, melyeknek kerékvágásából ily gyönge eszköz nem zökkenti ki a fátum kerekét. Meg tettem mégis, mert nem akartam ellenkezni a hívőkkel, de leginkább azért, hogy a Magyar Újság körén kissé tágítsak. Ez a siker meg van."14 7 A „Negyvenkilencz"-nek összesen öt száma jelent meg 1866 novembere és 1867 márciusa között. Az első számot Kossuth Lajos, a többit Szilágyi Virgil szerkesztette, a bennük megjelent nyolc cikket pedig éppen fele-fele arányban írták. Ezek a tények, lényeges pontokon módosítják a „Negyvenkilencz "-ről a szakirodalom által kialakított képet, hiszen Szilágyinak a lap megjelentetésében játszott szerepe eddig nem volt ismert. Mindezek ellenére sem alaptalan azonban a „Negyvenkilencz"-et elsősorban Kossuth nevéhez kötni. A volt kormányzó mindvégig ellenőrzése alatt tartotta az egyes számok szerkesztését, és utasításokat adott Szilágyinak, aki azokat maradéktalanul végre is hajtotta. A cikkekből kiderül, hogy Kossuth és Szilágyi élénk figyelemmel kísérték a pesti és bécsi politikai eseményeket, és kinyilvánították véleményüket a kiegyezési tárgyalások során felmerülő kérdésekről. írásaik részben konkrét teendőket sugalltak a szélsőbal számára, részben pedig általános iránymutatást adtak. Mindezzel hozzá akartak járulni ahhoz, hogy a szélsőbaloldal erős párttá formálódjon, és képes legyen a parlamenten kívüli tömegeket is felsorakoztatni a függetlenségi célok mellett. Kossuth ezt így fogalmazta meg a „Magyarország Sírásói"-ban: „ha van a nemzetnek egy tekintélyes része, mely máskép gondolkozik; nyilatkozzék. Hadd lássa a világ, hogy Deák által csak egy párt szól, nem a nemzet. Ha látja a világ, hogy van egy tekintélyes része a magyar nemzetnek, mely nem akar függetlenségünkről lemondani, nem akarja hazánkat az osztrák dynastia ambitiójának vontató kötelére akasztani, ha látja a világ, hogy van Magyarországban erő, a melyre más irányban is számolni lehet, talán lesznek, kik más irányban is számba vesznek bennünket a legközelebbi válságnál."14 8 Reményeik azonban az idő előrehaladtával egyre halványultak. A várt háborúra egyelőre nem került sor, a szélsőbaloldali politikusok a megtorlástól való félelem miatt nem léptek fel erélyesen, a lap beküldése, illetve terjesztése pedig nem várt nehézségekbe ütközött. Az „erős akarat" kevésnek bizonyult: az olvasókhoz késve és kis példányszámban eljuttatott újság nem gyakorolhatott érdemi hatást a hazai eseményekre. A „Negyvenkilencz" története mégis 147 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1867. jún. 3. A cikk megjelentetéséről ld. még: Dányi Károly: Kossuth és a Deák-párt hírlapi vitája 1867-ben. Kolozsvár, 1941. 11-13. Dányi nem tesz említést Szilágyi szerepéről. 148 Negyvenkilencz 4-5. (1867. febr.-márc.) Idézi: Szabad Gy.. Kossuth politikai pályafutása i. m. 196.
