Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
utalt. Ugyanezen ok miatt kérte Szilágyit januárban elkészített cikkének módosítására.13 6 A kormány kinevezésének hírére Kossuth változtatott addigi, a gyakorlati teendőket illető iránymutatásán. Február 24-én a következőket írta Szilágyinak: „Általában - ha a baloldal nem is lesz képes az országgyűlés eloszlatását eszközölni (mire mindent el kell követni - e dologban nagyon erős alappal bír) annyi új választás lesz most minden esetre, nem csak a ministerek, hanem az államtitkárok, osztályfőnökök, ministeri tanácsnokok - főispányok etc. rohamos kinevezésénél fogva, hogy a baloldal, ha életre való, feloszlatás nélkül is reconstituálhatná a házat. - A zászlónak ennek kell lennie: 'Nem kell közös ministeriuml Nem kell közös delegatio - független nemzeti kormány kell, nem magyar ministernek keresztelt bécsi beamter.' Egy hajszállal sem megyünk túl a personalis unión - nem akarunk osztrák provincia lenni - nem akarjuk a német adósságát nyakunkba szedni,"137 Elképzeléseit a „Negyvenkilencz" utolsó számában akarta megosztani hazai híveivel ezért nekilátott az írásnak. A „Magyarország Sírásói" című cikk első fejezetével már február végén készen volt, az utolsót azonban csak áprilisban küldte el Milánóba. A cikk olyan hosszúra sikerült, hogy a lap utolsó száma dupla lett.13 8 A lassúságnak azonban nem csak a terjedelem, illetve Kossuth márciusi betegeskedése volt az oka. A kormány kinevezése után a volt kormányzó valószínűleg számot vetett azzal, hogy már nincs miért sietni. Ugyanakkor minden részletre kiterjedően akarta felsorakoztatni a küszöbön álló kiegyezéssel szembeni érveit, hogy programot adjon a formálódó függetlenségi ellenzéknek. A „Negyvenkilencz" negyedik-ötödik, vagyis 1867. február-márciusi számának több mint háromnegyedét a „Magyarország Sírásói" című cikk foglalja el. Kossuth ebben az írásában a „közös ügyi munkálat" következményeit elemzi, kitérve a magyarországi nemzetiségekkel, a birodalom más népeivel és a társországokkal való viszony várható alakulására. A „Kilátások az európai bonyodalmak szempontjából" című rész pedig a nagyhatalmi politikai lehetséges változásainak, a közeli jövőben esetleg kibontakozó ellentéteknek és létrejövő szövetségeknek Magyarország jövőjét érintő hatásait taglalja.13 9 A dupla szám másik, Szilágyinak „Az osztrák absolutizmus legújabb formája" című cikke Kossuth érvelésével összhangban igyekszik meggyőzni az olvasót arról, hogy a közös ügyek lényegében Magyarországnak a birodalomba történő beolvasztását jelentik. Szilágyi tulajdonképpen megismétli a „Közös ügyek hálója" című írásának felvetését, amikor megállapítja, hogy az osztrák hatalmi törekvések és a magyar szabadság összeférhetetlenek.14 0 A lap utolsó számában olvasható egy „szerkesztői jelentés" is, amely közli az olvasókkal, hogy az újság „a változott s 136 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1867. febr. 24. 137 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1867. febr. 24. 138 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1867. febr. 17., febr. 24.; MOL R 65. 1. t. Kossuth-Helfy, 1867. febr. 26., márc. 2., ápr. 1., ápr. 8. 139 Negyvenkilencz 4-5. (1867. febr.-márc.) 140 Negyvenkilencz 4-5. (1867. febr.-márc.) Szilágyi írása a 4-5. szám mellékleteként jelent meg, 1867. február 28-i keltezéssel. Szilágyi Kossuth utasításának megfelelően átírta cikkét, így említést tett a kormány kinevezéséről is.
