Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
rendszert. Mindeközben Ferenc József november 19-re újra összehívta a háború miatt felfüggesztett magyar országgyűlést.5 3 Kossuth és Szilágyi a „Pesti Naplóból" és „A Honból" értesültek a bécsi fejleményekről, és ezek hatására november elején megállapodtak addigi elképzeléseik módosításáról. Egyetértettek abban, hogy a helyzet megváltozása miatt még sincs szükség a kiáltványra, a röpívek helyett viszont most már egy újságot kívántak beküldeni az országba.5 4 Feltehetően úgy gondolkodtak, hogy az országgyűlés megindítása után a legfontosabb feladat nem annyira egy titkos forradalmi bizottmány támogatása, mint inkább a szélsőbaloldali országgyűlési csoport megerősítése. Ugyanezen ok miatt hívta fel Kossuth egy levelében Vidacs János figyelmét arra, hogy kipróbált hazafiakat indítsanak azokban a kerületekben, amelyekben új választásokat írtak ki. Szorgalmazta Szilágyi megválasztatását is, erre azonban nem került sor.5 5 November folyamán már lázas munka folyt Milánóban és Torinóban is, annak érdekében, hogy a lap első száma a hónap végéig elkészüljön. Szilágyi írt egy cikket „Közügyek" címmel, amit elküldött Kossuthnak. Eredetileg a röpiratok közé szánta írását, de Kossuth nagyon jónak találta azt, és javasolta a tervezett lap első számában történő megjelentetését.5 6 A volt kormányzó ugyanekkor döntéseket hozott a lap címéről, külső megjelenéséről, és ő is cikkeket írt az első számba. Utasításait levélben, és Ferenc fián keresztül közölte Helfyvel, aki a nyomtatást intézte. November végére elkészült a „Negyvenkilencz" első száma.5 7 A cím és a címlapon babérkoszorúban szereplő „1849. április 14." már első ránézésre is egyértelművé tette, hogy a lap a függetlenségi eszmékhez köthető. Kossuth azért választotta a babérkoszorút a címer helyett, mert az utóbbi esetében óhatatlanul felmerült volna az a kérdés, hogy legyen-e rajta korona vagy sem. A volt kormányzó nem kívánt az államformával kapcsolatos kérdésben állást foglalni, mert ahogy 1849-ben, úgy ezúttal sem akarta megosztani a függetlenségi eszméket támogató tábort. A babérkoszorútól balra Petőfi Sándor „Dalaim" című verséből vett idézet,5 8 jobbra pedig Kossuth egy mondata volt olvasható.5 9 A megjelenés helyeként Debrecent jelölték meg, mert a korábban tervezett kiáltványhoz és röpívekhez hasonlóan azt a látszatot igyekeztek kelteni, 53 Galántai József: Az 1867-es kiegyezés. Bp. 1967. 99-118.; Katus László: Deák Ferenc és a kiegyezés. In: Deák Ferenc emlékezete. Szerk. Szabó András. Bp. 2003. 163-184. 54 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1866. nov. 14.; uo. Szilágyi-Kossuth, 1866. nov. 14. 55 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Vidacs, 1866. nov. 6. (A levelet Szilágyi juttatta be Magyarországra.) Szilágyi, aki 1861-ben már volt képviselő, 1865-ben is indult a választásokon Pest józsefvárosi választókerületében, de 1052:17 arányban alulmaradt Szentkirályi Mórral szemben. (Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868. Az 1848. évi pozsonyi V és kolozsvári II. törvénycikkek gyakorlata kormányhatósági és helyhatósági levéltári források alapján. Szeged, 1999. 228.) 56 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1866. nov. 14.; Kossuth-Szilágyi, 1866. nov. 16. Cikke elkészültekor Szilágyi még nem tudott a lapindításról, de arról már igen, hogy a röpiratokra valószínűleg nem lesz szükség. Éppen ezért kérdezte meg levelében Kossuthtól: „A közös ügyekre vonatkozó munkálatokkal készen vagyok. Küldjem-e? Vagy ez is, mint elkéső dolog, felesleges lesz?" 67 KLI VII. 157-160. Kossuth-Helíy, 1866. nov. 18., 23. 58 „De mit tűr a szolgaságnak népe? / Mért nem kél föl, hogy láncát letépje? / Arra vár, hogy isten kegyelméből / Azt a rozsda rágja le kezéről?" 59 „Az erős akarat nem ismer akadályt." (Marseille, 1851)
