Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
Farkas Katalin „AZ ERŐS AKARAT NEM ISMER AKADÁLYT" A „Negyvenkilencz" című lap története A függetlenségi elveket képviselő „Szabad Magyarország" 1870. november 6. és 1871. január 1. között kilenc részben cikket jelentetett meg Kossuth Lajostól, „Magyarország Sírásói" címmel.1 A volt kormányzó említett írásának nem ez volt az első közlése, a politika iránt érdeklődő közönség nagyobb része mégis ekkor olvashatta először. A kiegyezést támadó cikk eredetileg a Milánóban nyomtatott, és onnan becsempészett „Negyvenkilencz" című lap 1867. február-márciusi számában látott napvilágot.2 Ez azonban akkor nem sok olvasóhoz jutott el. 1900-ban, Kossuth Ferenc gondozásában megjelent Kossuth emigrációs Iratainak VII. kötete, amely ismét közölte, némiképp módosított formában, a „Magyarország Sírásói"-t,3 a „Negyvenkilencz" két további cikkével, „A közös ügyek hálója"4 és az „Egy fejezet a múlt háború történetéhez"5 címet viselő írásokkal együtt. A fenti előzmények után nem meglepő, hogy a kortársak, majd utóbb a korszakkal foglalkozó kutatók is egyértelműen Kossuth nevéhez kapcsolták a „Negyvenkilencz" című lapot. A kiegyezés előtörténetét, körülményeit, illetve Kossuth pályafutását, valamint a Kossuth-emigráció történetét tárgyaló szakirodalom alig-alig említi meg a „Negyvenkilencz"-et. Elsőként Dezsényi Béla írt róla néhány mondatban egy 1961-ben megjelent, Kossuth emigrációs publicisztikai munkásságát taglaló cikkében. Dezsényi a volt kormányzó emigrációs iratainak VII. kötetében közölt levelek alapján felsorolta a lap formai jellemzőit, de — mivel ő kizárólag az 1867. február-márciusi számot ismerte —, csak a 1 Szabad Magyarország 1870: 45. (nov. 6.), 46. (nov. 12.), 47. (nov. 18.), 48. (nov. 26.), 49. (dec. 3.), 50. (dec. 9.), 51. (dec. 16.), 52. (dec. 24.); 1871: 1. (jan. 1.) A Szabad Magyarország nem teljes egészében közölte az eredeti cikket. A három fő részre tagolt írás második részének utolsó (5.) alfejezetét („Kilátások az európai bonyodalmak szempontjából") és harmadik részét („Visszapillantás a közös ügyi vitatásokra") hagyták ki, vagy óvatosságból, vagy azért, mert már aktualitásukat vesztették. A Kossuth-cikk közlése miatt a Szabad Magyarország szerkesztőjét, Bényei Istvánt börtönbüntetésre ítélték. - v. ö. A magyar sajtó története. Szerk. Kosáry Domokos-Németh G. Béla. Bp. 1979-1985. II/2. 124. A Gergely András és Veliky János által írt fejezet tett először említést arról, hogy a „Szabad Magyarország" közölte Kossuth cikkét. 2 Negyvenkilencz 4-5. (1867. febr.-márc.) 3 Kossuth Iratai VII. Történelmi tanulmányok, (a továbbiakban: KLI VII.) S. a. r. Kossuth Ferenc. Bp. 1900. 324-342, 363-382. Kossuth Ferenc is csak a Szabad Magyarország által közölt részeket jelentette meg, és itt is, mint a többi cikk esetében, az apjára vonatkozó, eredetileg egyes szám harmadik személyben szereplő igéket egyes szám első személybe tette. 4 KLI VII. 290-323. 5 KLI VII. 104-140. Kossuth Ferenc egy kisebb részt kihagyott a cikkből, és a bekezdések sorrendjét is felcserélte. A kihagyott rész főként Csáky berlini tevékenységéről szól, ezért feltételezhető, hogy Kossuth Ferenc talán a Németország iránti tapintat okán nem közölte azt.
