Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
„Magyarország Sírásói" című cikk tartalmát mutatta be. Ó hívta fel először a figyelmet arra, hogy a lapot Olaszországban nyomták, noha azon a megjelenés helyeként Debrecen volt feltüntetve.6 Néhány évvel később Tardy Lajos a Magyar Könyvszemlében megjelent rövid írásában már mind az öt számát bemutatta a „Negyvenkilencz"-nek. Forrásként a Magyar Országos Levéltár Kossuth-gyűjteményében található példányokat használta.7 Nagyobb terjedelemben és mélységben csak Szabad György Kossuth pályafutását bemutató művei foglalkoznak a „Negyvenkilencz"-cel, ám azok is inkább a lapban megjelent cikkeket helyezik előtérbe. Szabad a „Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében",8 valamint a „Kossuth irányadása"9 című könyvében is sorra veszi, és a volt kormányzó kiegyezésről alkotott véleményeként elemzi a „Negyvenkilencz"-ben megjelent írásokat. Ezen túl azonban csak annyit közöl a lapról, amennyit Kossuth emigrációs iratainak VII. kötetéből tudhatunk, vagyis azt, hogy Helfy Ignác segítségével Olaszországban nyomtatták. A szintén Szabad szerkesztésében megjelent „Kossuth Lajos üzenetei" című forráskiadvány pedig a „Negyvenkilencz" több cikkéből is tartalmaz részleteket.1 0 Pajkossy Gábor 2002-ben újra megjelentette „A közös ügyek hálója" című cikk eredeti, 1867-es változatát. A forrásközlés bevezetőjében idézte a már ismert tényeket, de hozzáfűzte, hogy a „Negyvenkilencz" keletkezésének körülményeit csak további kutatások tisztázhatják.1 1 Jelen tanulmány célja éppen az, hogy választ adjon a „Negyvenkilencz "cel kapcsolatos nyitott kérdésekre, továbbá, hogy megvizsgálja a szakirodalomban eddig megjelent állítások helyességét.1 2 Igyekszik tisztázni, milyen körülmények hatására indult el a lap, kinek vagy kiknek tulajdonítható az egyes számok szerkesztése és a cikkek írása. A források adta lehetőségek határain belül kísérletet tesz arra, hogy feltárja az újság Magyarországra történő becsempészésének és terjesztésének körülményeit. Választ ad arra a kérdésre is, mennyiben befolyásolták a hazai politikai élet eseményei a cikkek keletkezését és a terjesztés lehetőségeit. A kutatásokat különösen indokolttá tette az a tény, hogy már annak kezdeti szakaszában eddigi ismereteinknek részben ellentmondó adatok kerültek napvilágra. A legtöbb újdonsággal Kossuth Lajosnak és Szilágyi Virgilnek az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában található, Kos-6 Dezsényi Béla: Kossuth Lajos publicisztikai munkássága az emigrációban. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1959. Bp. 1961. 344-359. Dezsényi nem utalt a Kossuth emigrációs iratainak VII. kötetében megjelent további két cikkre, noha Kossuth Ferenc jelezte, hogy azok a „Negyvenkilencz"-ből valók. 7 Tardy Lajos: Kossuth illegális emigrációs folyóirata: a „Negyvenkilenc". Magyar Könyvszemle 83. (1967) 254-255. 8 Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp. 1977. 192-196. 9 Szabad György: Kossuth irányadása. Bp. 2002. 222-228. 10 Kossuth Lajos üzenetei. Szerk.: Szabad György. Bp. 1994. 250-253. A mű a következő cikkekből közöl hosszabb-rövidebb részleteket: „Lapunk korszerűsége", „A közös ügyek hálója", „Magyarország Sírásói". 11 „Nemzeti újjászületés". Válogatás Kossuth Lajos írásaiból és beszédeiből. Szerk. Pajkossy Gábor. Bp. 2002. 182. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Pajkossy Gábornak, amiért felhívta figyelmemet a „Negyvenkilencz"-cel kapcsolatos tisztázatlan kérdésekre, és tanácsaival segítette e tanulmány elkészültét. 12 Köszönöm Csorba Lászlónak, hogy észrevételeivel hozzájárult a jelen tanulmány elkészültéhez.
