Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673

let, a korban szokásos, a főrangúak tiszteletére rendezett protokoll-alkalomnak tekinthetjük. Az azonban, hogy 1821 júliusában Frimont, a megszálló csapatok parancsnoka — mint sajátkezű levelei bizonyítják — példás gyorsasággal intézkedett a pompeji ásatásokon garázdálkodó néhány osztrák katona ügyének kivizsgálásában és a bűnösök megbüntetésében,3

4

a hivatali kötelességen túlmutató személyes érzékenységre, a régészeti kutatások megbecsülésére utal. Goró archeológiai vizsgálódásaival párhuzamosan — részben azok eredményeiről, részben más témákban —- a hazai és az osztrák időszaki sajtóban is publikált. 1822-ben a bécsi Magyar Kurir a Vezúv kitöréseiről szóló sorozatát közölte.3

5

Egyes helyek feltűnő hasonlósága az iíjabb Pliniusnak a 79. évi kitörésről szóló soraival jelzi, hogy Goró már ekkor tanulmányozta az antik Pompeji történetével kapcsolatos forrásokat és irodalmat.3

6

Beszámolója végén Goró — támogatókat keresve — készülő Pompeji-könyvéről is hírt adott: „Ezen alkalmatossággal nem mellőzhetem-el említeni, hogy én itt létemben, terhes szolgálatom mellett is, az ide való számtalan ritkaságok között, a' Láva és hamu-eső által eltemetett Herculánum és Pompéji, hajdani Római városok' kiásott 's máig is ásatandó részeit lerajzoltam, 's leírni is már elkezdettem. Ha pallérozott Hazám' érdemes fijai között valaki méltóztatnék ezen munkácskámat (mely jövő tavaszig készen lesz) kinyomtattatni, nemcsak különös szerencsémnek tartanám, hanem forró háládatossággal is tartoznám ezen Maecenáshoz, hogy alkalmatosságot adott, távol lévő kedves Hazámnak nem csak kardal, (sic!) hanem pennámmal is használni törekednem."3

7 Goró egy ideig rendszeres tudósítója volt Josef Hormayr bécsi Archivjának. Hormayrnek Goró személye és tevékenysége iránti megbecsülését jelzi, hogy az 1824. évi 89-90. számban megjelenő pompeji tudósítás végén közli, hogy májusban súlyos betegség fenyegette a nápolyi hadsereg művészethez és tudományhoz értő kiváló tisztjét, Goró Lajost, aki azonban felépülése óta ismét tudósításokat küld Bécsbe. Megemlíti Goró több éve tartó pompeji kutatásait, melynek eredményeit támogatójának, a szabadságra hazatért Frimontnak adta át, hogy az továbbítsa János főhercegnek.3

8

Hormayr is nagy várakozással né-34

Archivio Nazionale, Napoli. Ministero Interno II. Inventario 1969. 1. csomó. 35

Magyar Kurir. 1822. II. 346-348, 353-356. 36

„Ekkor felhangzott az asszonyok jajveszékelése, gyermekek siránkozása, férfiak kiáltozása: egyesek szüleiket, mások gyermekeiket vagy házastársukat szólítgatták, vagy hangjukról lassan felismerték; egyesek a maguk baján, mások szeretteik során siránkoztak; akadtak olyanok is, akik halálfélelmükben a halálért esedeztek, sokan az égi istenek felé nyújtogatták karjukat..." - olvashatjuk Plinius beszámolójában. Castiglione L.: i.m. 42. „Szívreható volt a' kivándorlott' és elszaladok' társzekereivel megrakott országútján nézni és hallani, az Aszszonyok hogy sírtak jajgattak, a' gyermekek hogy sikoltottak. Ezek rebegve szülőiket keresték, amazok gyermekeiket és férjeket hívták, 's úgy futottak égre-terjesztett kezekkel mint egy meg bódulva, Scafáti és Nápoly felé." - írja Goró. Magyar Kurir. 1822. II. 347. 37

Magyar Kurir. 1822.11. XLV 356. Kard és toll — azaz a harci erények és a művelődés — szembeállítása illetve összekapcsolása toposzának hagyományához vö.: Papp Júlia: „...nem szűkölködik már a Magyar a' Kultúrában..." A művelődési téma a 19. század hazai képzőművészetében - egy nemzet-karakterológiai toposz változásának tükrében. Művészettörténeti Értesítő 51. (2001:3-4. sz.) 294. 38

,,A' munka... ajánl tatásának kegyelmesen leendő elfogadtatása végett János Cs. K. Fő Herczegnek alázatosan bényújtatott B. Frimont Commendírozó Úr O Exclja által..."- olvashatjuk a Bécsben megjelenő Magyar Kurir melléklapjában, a Kedveskedőben is. 1824. III. kötet. 43.