Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673
zett a munka megjelenése elé, melyben egy osztrák katonatiszt személyes tapasztalatai alapján írja le a legújabb régészeti felfedezéseket, illetve a korábban feltárt lelőhelyeket. Bár Gorónak az Archiv számára küldött nápolyi beszámolói többsége a Vezúv történetével vagy a korábbi és az újabb pompeji és herkulaneumi ásatásokkal foglalkozott,39 néhány más tudósítói témája szerteágazó irodalmi, képzőművészeti és tudományos érdeklődését jelzi. Az 1824. évi 23. és 24. számban egy Itáliában élő kortárs német szobrász, Schmeickle, illetve egy svájci festő, Wolfinsberger művészetével, a 37. számban a korábbi és a kortárs nápolyi kalendárium- és almanach-irodalommal, illetve a sajtóval foglalkozott. A 46. számban részletes beszámolót közölt Szent Severinnek, Ausztria apostolának Nápolyban található síremlékéről, hivatkozva Hormayrnek a szent életével kapcsolatos történeti kutatásaira is. A 82. számban az ókori tárgyakat, művészeti emlékeket hamisító itáliai műhelyekkel foglalkozott, a 88. számban pedig a nápolyi képzőművészeti akadémia igazgatója, Niccolini által szerkesztett kiadványról számolt be, mely a Real Museo Bourbonico (Bourbon királyi múzeum) műtárgyait ismertette. A Tudományos Gyűjtemény 1826. évi VIII. kötetének Régiségek rovatában Goró a nápolyi dóm két magyar vonatkozású emlékéről — Nagy Lajos király öccsének, a politikai ellenfelei által 1345-ben meggyilkoltatott András hercegnek emlékére készíttetett sírkőről, illetve I. Károlynak, Martell Károlynak és Habsburg Clementiának (az 1308-ban magyar királlyá koronázott Károly Róbert szüleinek és egyik ősének) 1599-ben állíttatott közös síremlékéről — közölt ismertetést.4 0 Bár a 19. századi hazai útleírás-irodalom képviselőihez hasonlóan ő is említést tett András herceg megöléséről, fontosnak vélte, hogy a hazai érdeklődők a borzongató történet mellett megismerjék a herceg síremlékének pontos leírását is. Elmélyült régészeti és művészettörténeti érdeklődését jelzi, hogy kora szokásától eltérően, mely a reneszánsz óta népszerű epigráfiai kutatások hagyományát követve a síremlékek ismertetésekor elsősorban a feliratokra figyelt, Goró részletesen leírta az András herceg sírkövét díszítő címereket, s említést tett a Martell Károly és felesége síremlékén látható figurális ábrázolásokról is. Goró irodalmi érdeklődését jelzik említett versei — az asperni csatát megéneklő 1809-es költeménye, illetve a Frimont tiszteletére 1828-ban írt mű — melyek a barokk alkalmi költészetnek a 19. század első felében még eleven hagyományaihoz kapcsolódnak.4 1 39 Archiv fúr Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst. 1824. Nr. 2-3.; No. 17.; No. 18.; Nr. 32-33.; Nr. 89-90. (az 1824 februárjában és márciusában a pompeji Forum Civile közelében kiásott antik templomról közölt alaprajzzal); 1825. Nr.l. 40 Tudományos Gyűjtemény 10. (1826:8) 132-34. vö.: Papp Júlia-. A nápolyi dóm két magyar vonatkozású síremlékének leírása 1826-ból. Magyar Könyvszemle 122. (2006:1. sz.) 82-93. 41 Mesterkedők. Szerk.: Kovács Sándor Iván. Bp. 1999.; Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867). Bp. 2002. 204-247.; Knapp Éva: Popularitás és literátusság között: Berei Farkas András, a vándorpoéta és könyvárus. Debrecen DEENK, 2003.
