Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
fílúnak látszó, de a Hazai Szövetkezeteknél jóval nagyobb tőkéjű intézetet, a Hazai Bankot.15 6 Mivel értelmetlen lett volna ugyanarra a feladatra ugyanannak az intézetnek két leányvállalatot is kistafirozni tőkével, ez arra mutat, hogy a Hazai Bank nem, vagy nem csak a falusi hitelszövetkezetek központjának szerepére pályázott. De nem vetődhetne ez föl a Hazai Bank mellett a fentiekben tárgyalt Agrárbanknál is? Valóban, az 1890-94 közötti földművelésügyi miniszter, gr. Bethlen András híve volt annak, hogy a túlságosan koncentrált birtokszerkezetet telepítésekkel, a kötött forgalmú nagybirtok hátrányait, elsősorban az állami és az egyházi birtokon parcellázásokkal, telepítésekkel és ún. „hosszú távú farmbérleti rendszer" meghonosításával korrigálják. Ez a telepes, illetve „farm-bérleti rendszer" jelentős mezőgazdasági hiteligényt támasztott volna. A szövetkezeti és a farm-ügyhöz járult harmadik agrárfejlesztési tervként a filoxéra-járványban kipusztult szőlőterületek újratelepítése. Mindhárom elgondolás hosszú távú hitelt igényelne kisüzemek számára ingatlanfedezetre. A megvalósításhoz a farm-rendszer és a szőlőfelújítás esetében ún. járadékkötvényt használtak volna, ami az üzleti életben annuitásos jelzálog-kötvényként viselkedik, de a mögötte levő közgazdasági elméletnek távolabbi implikációi is vannak.15 7 Az az időszak, amikor egy ilyen, az ingatlanhitelezés nagyarányú kibővítését jelentő törvényes és kormányzati szabályozás a legvalószínűbbnek látszott, 1891 és 1893 vége közé esett.15 8 Az első parlamenti követelések, hogy a szőlőrekonstrukcióra, vagyis a későbbiekben az Agrárbanknak szánt funkcióra egy speciális bankot állítsanak föl, 1893 november végén hangzottak el a Parlamentben, amire Bethlen, a miniszter már ekkor úgy válaszolt, hogy megvizsgálták ezt a lehetőséget is.15 9 Az Agrárbank ügyét 1894 novemberében vitte Wekerle a minisztertanács elé, ekkor került nyilvánosságra a konkrét terv, majd 1895-ben föl is állt a bank. Függően attól, hogy mennyi idő kellett az előkészítésre, az Agrárbank tervezése és szervezése megelőzhette Wekerle 1892 végén közölt szövetkezeti törvényjavaslatát. A Hazai Bank már 1894-ben megkezdte működését, még hamarabb, mint az Agrárbank. Ennek alapján az is el-156 Magyar Compass XXIII. évf. 1895-6,1. rész, 95-98. A Hazai Bankot a Pesti Hazai Első Takarékpénztár a Niederösterreichische Escompte-Gesellschaft-tal együtt alapította, az alaptőke 5 millió forint volt, ennek 60%-át maga a Pesti Hazai, illetve annak részvényesei jegyezték le. 151 A Bank ügyrendje tartalmazza a járadéküzlet leírását, benne külön a járadékjegyekkel, melyek az ingatlanok mellett ingó fedezet ellenében is kibocsáthatókként, tehát elég dinamikus üzletnek lettek kitalálva. MOL Z 70, Agrárbank ig. ülésjkve, 1895. dec. 28. 158 Azt, hogy a telepítő bank terve nem maradt sokáig titokban, mutatja Baross Károly kommentárja már 1892 elején. Szerinte a telepítéshez szükséges összegnek bankon keresztüli előteremtése a telepesek szempontjából aggályos, vegye föl a kölcsönt az állam maga, és a telepesek majd neki törlesztenek. B[aross] K[ároly] Hétről-hétre. Köztelek, 1892. jan. 30. 134. 159 Vö. A fóldmivelési vita a képviselőházban, in: Köztelek, 1893. nov. 29. 755-760. A Köztelek közölte a képviselőházi jegyzőkönyvet a nov. 17-i ülésről, abban is Atzél Péter határozati javaslatát a szőlőrekonstrukcióra alapítandó pénzintézetről. Gr. Bethlen András azt válaszolta erre, hogy ő elvben egyetért a dologgal, annyira, hogy már „kapaczitált" pénzintézeteket, de „ a pénzintézeteket visszatartja az, hogy ily kölcsönzáloglevelek kurzusa nem volna biztosítható s az állam hozzájárulásának óriási mértéke volna szükséges" (Uo. 759.) Atzél viszont arra utalt vissza, hogy ilyen határozati javaslatot ő már az elmúlt évben is benyújott, Bethlen is, Wekerle is elfogadták, de nem történt semmi (uo. 760.)
