Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
képzelhető, hogy bár e két bank alapításakor szövetkezetekkel kapcsolatos törvényes intézkedésekre is tekintettel voltak, de alapításukban nagyobb szerepet játszottak a telepítési és szőlőfelújítási, járadékbirtokot és járadékkötvényeket létrehozó törvények, mint a hitelszövetkezeti központot definiáló szövetkezeti törvényjavaslat. Ezt az is indokolja, hogy a törvénytervezetekben szabályozni kívánt pénzügyi területek előre láthatóan eltérő ütemben fejlődhettek. A hitelszövetkezetek növekedése csak lassabb lehetett, hiszen láttuk, milyen fontos e téren a piacépítés. Ezzel szemben a járadékkötvény és a járadékbirtok a záloglevél-üzlet mintájára működik, a megfelelően átgondolt, szigorú törvények és a működésüket lehetővé tevő állami intézmények (telekkönyv, végrehajtó, stb.) megléte esetén viszonylag gyorsan épülhet föl egy nagy hitelpiac. Más volt a dolog optikája a hitelszövetkezeteket építő és az antikapitalista neheztelésbe elmerülő Károlyi-Dessewffy csoport számára. Itt Wekerle nem megfelelő szövetkezeti törvényjavaslatának hibáját súlyosbította az a lehetőség, hogy a javaslatot a bankok szempontjai alapján írták. Amikor a második hullámban a járadékkötvényeket és a szőlőfelújítást elindító törvényjavaslatról is kiderült, hogy ez is a bankok érdekeit szolgálja, akkor ez a benyomás tovább mélyült. Az nem vigasztalhatta az agráriusokat, hogy a második javaslatban a bankok esetleg igazából a járadékkötvényeken és a szőlőfelújításon akarnak sok pénzt keresni, hiszen ez nem kárpótlás azért, hogy a szövetkezetek továbbra sem kapnak megfelelő hitelforrásokat. Az agrárius ellenérzést a bankkal való összefüggés magában is indokolhatta: Károlyi még tíz évvel később is azt írja Bernát István ötletére, hogy az Amerikába kivándoroltak visszatelepítésére telepítő bankot kellene alapítani, hogy „Szamárság mert a bank nem telepít, de rabol".16 0 Ezt a véleményét nyilván csak erősítette az 1895. júniusától működő Agrár- és Járadékbank.16 1 E bank a kormánnyal előnyös szerződést kötött a szőlőfelújítási kölcsönök folyósítására.16 2 Ugyanakkor egy, az adósok egyetemleges felelősségére, de egyébként igen csekély biztosítékokra támaszkodó 'hitelegyletet' is szervezett, amely a vezető politikusok önkiszolgáló boltja volt a hitelek tekintetében (Wekerle, Széli, stb.).16 3 Nem biztos, hogy összefügg a kettő... A járadékbirtok, ill. -kötvény egyébként német szociálkonzervatív eszme volt, éppen a mezőgazdaság eladósodását kívánták vele korlátozni.164 Nálunk 160 MOL P 389. s. Bernát István levele gr. Károlyi Sándornak, Budapest 1904. április 3. 161 MOL Z 70, Agrárbank alakuló ig. ülés jkve, 1895. jún. 5.. Az alakuló közgyűlés jún. 1-én volt. 162 A törvény az 1896. évi V tc. Vö.: Szabad: i.m. 234. Adatai szerint az Agrárbank szőlőfelújítási kölcsöneit „összesen 7764 személy között osztották fel" és e számnak csekélységéből, továbbá az ugyané banknál a nagybirtokosoknak és politikusoknak adott kedvezményes kölcsönökből kiindulva arra következtetett, hogy a szőlőfelújításnál is osztályönzés érvényesült a parasztság rovására. 163 Szabad: i. m, 234-235. A 'hitelegyletre' v. ö. MOL Z 70. Agrárbank ig. ülés jkv. 1895 dec. 28, illetve az itt elfogadott Ügyrend, mely leírja a „Hitelegyletet". A hitelegyleti kölcsön azért volt kedvező, mert ingatlan-betáblázás nélkül adtak 5-50 000, minimum 1000 forintos összegeket. Az elsőnek hitelt kapott „hitelrészesek" listáit ld. MOL Z 70. Agrárbank ig. ülés jkv. 1896. júl. 20, ill. júl. 30. 164 V ö. Bernát István 1883: Rodbertus-Jagetzow és a német agrárius mozgalmak. In: Nemzetgazdasági Szemle 7. évf. 2. füz. 1-20; Stein, Lorenz von: Die drei Fragen des Grundbesitzes und seiner Zukunft. Stuttgart 1881
