Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
veszélyeztetve van és mert magyar államiságunk jövője jórészt ezen osztályok szerencsés fejlődésétől függ - különösen gondoskodni kell."11 5 A megoldás természetesen a szövetkezetekre vár. De nem csak azokra. „A takarékosság szellemét előmozdítja az erre irányuló népnevelés és a mértékletes élet". Utóbbira pedig „az iszákosság elleni egyesületek" gyakorolnak nagy hatást. A hitelszövetkezetek csak azért lettek súlyponti kérdéssé, mert „a vidék lakóinál a legfájóbb baj a kamatláb magas volta", de ezek mellett sok más formát is támogatandóként említ. Ezek között fölsorolja az iparosok beszerzési, az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, a vállalkozási és a fogyasztási szövetkezeteket. A megyék illetve a kormány hozzájárulását látja szükségesnek az alakulandó megyényi vagy többmegyényi hitelszövetkezeti központok részére, és hozzájárulást a tagszövetkezetek fölötti felügyeleti, revíziós tevékenység költségeihez. Végül a biztosítások elterjesztését ajánlja a kisemberek körében. Bernát és munkatársai (Pólya, Löcherer) programjában a munka, az erkölcs és a szabályozott együttműködés a kulcsszavak. Polgári jelzések. Amit ezek kultiválásával a szövetkezetek elérnének, az se több, se kevesebb, mint a „szociális kérdés" megoldása. „A szövetkezetek tulajdonképpeni és valós feladata az, hogy kiegyenlíteni segítsék a társadalmi osztályok között fennálló ellentéteket, vagyis hogy az alsóbb osztályokat kibékítsék a mai társadalmi rend alapelveivel. ... Ha a szövetkezet gazdasági czélt tűz is ki, első sorban állónak nem magát a kitűzött gazdasági czélt tekinti, hanem erkölcsi és szellemi feladatát."11 6 Más alkalommal Pólya úgy véli, „...a társadalmi kérdés tkp. a vagyon egyenlőtlen megoszlásán sarkall. A vagyon egyenlő megosztása kiirtaná ugyan a bajt, de magával együtt sírba vinné mai haladásunkat és műveltségünket, általánossá tenné a nyomort és az Ínséget. A megoldás a vagyonok és a jövedelmek arányosításában van megadva."11 7 Bár erre szerinte is igen sok minden van befolyással, de a javítás legalkalmasabb eszközei a gazdakörök, a hozzájuk kapcsolódó hitelszövetkezetek, a nép művelődése és a termelés intenzifikálása. Evvel a programadással a szatócsfi Pólya teljes összhangban van gróf Károlyi Sándorral. Károlyi is, Pólya is végig megmaradnak ezen az állásponton. Ám az 1890-94-es évek harcai után a Károlyi szövetkezeti programja változik: A gazdaságot tekintve a korábbinál pesszimistábban ítéli meg annak az esélyét, hogy hosszú távú gazdasági változásokkal szembe lehetne szállni. Ám e változások itt már nem pusztán a tőke felülkerekedését jelentik a földbirtokon. 1895-ben határozottan kijelenti, hogy „a termelési és szállítási viszonyok nagymérvű átalakulása" az, a mely a munkabért emeli „másrészt a föld hozamát és a tőke kamatát csökkenti, ott a hol régebben mind a kettő magas volt".11 8 „Ez ellen radikális segítség nincs és az egész, amit tehetünk, az az átalakulásunk, a 115 Szövetkezeti értekezlet, 72. 116 P[ólya] Jfakab]: A szövetkezetek engedélyezése. In: Szövetkezés II. évf. 6. sz. 1891. jun. 15. 99-100. 11 ' Pfólya] J[akab]: Társadalmi tevékenység. In: Szövetkezés II. évf. 10. sz. 1891. okt. 15. 158-161. 118 S. A.fBernát Istváh]: Marosvásárhelyi gyűlésünk. In: Szövetkezés 1895. okt. 15, VI. X. sz., gr. Károlyi Sándor elnöki beszéde 417-425, id. h. 418.
