Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
deposszesszionak, törvények, nemzetközi szerződések és szövetségek útján leendő lassításából áll. Az időt kell segítségül hívniuk azoknak, akiknek veszteni valójuk van és e miatt nehéz harcot keilend vívniok azok ellen, a kik a dolgok ily alakulásából hasznot remélnek s a kik - hogy érdekeiket mielőbb győzelemre juttassák - a világ menetének gyorsítását sürgetik."119 A fenti állításból az is következik, hogy a hosszú távú tendenciák érvényre jutását befolyásolni is lehet. Ez a politika feladata lehetne. De itt a bökkenő. „A másik baj a politikai átalakulások gyorsasága és a közgazdasági helyzet hatása alatt régi sodrukból kivetkőztetett emberek versenye a megélhetésért, éppen akkor, mikor mint a korszak általános jellegét a közmorál lazulását tapasztaljuk." Ez ellen a tényállás ellen már több oldalról is föl lehetne lépni. Ám a konkrét programban a diagnózisból egyelőre egyetlen következtetés adódik - „a verseny elfajulásait enyhítheti a versenyben gyengébbek szövetkezése...".12 0 Ennek kell „megedzenie" a gazdasági verseny számára a „gyengéket". 4. A szövetkezeti törvény és a liberális-agrárius állóháború kialakulása 4.1. A hitelszövetkezeti törvény ügye és az Agrárbank Noha történetükre visszatekintve az agráriusok a kormány kísérletét egy (alkalmatlan) hitelszövetkezeti törvény elfogadtatására szintén üldöztetéseik közé sorolták, a valóságban nem a kormány, hanem inkább maguk az agráriusok kezdeményezték a dolgot. Sőt, az elsőség e téren az antiszemitáké. A szövetkezetekkel való visszaélések olyan hamar váltak tömegessé, hogy egy antiszemita képviselő, Szemnecz Emil már 1887 tavaszán törvényes szabályozásért interpellálta az igazságügyi és a kereskedelmi minisztereket. Szemnecz külön is kiemelte, hogy a „keresztény" jelző még nem biztosíték az adott szövetkezet szolid voltára és konkréten utalt az antiszemita zászlót kitűző, országos szövetkezet-kísérletre, teljes mértékben elhatárolódva tőlük.12 1 A miniszter válaszában közölte, hogy a képviselő által támadott intézmény minisztériumi vizsgálatot kért maga ellen. A vizsgálat mindent rendben talált, szabadelvű pecsétet ütve a szédelgő antiszemita vállalkozásra. A miniszter ilyen irányú törvényalkotást sem tartott szükségesnek, hiszen szerinte a kereskedelmi törvényben már minden szabályozva van.12 2 Károlyi már 1888 januárjában rámutatott, hogy a vidéki takarékpénztárak csalárd módon olyan úgynevezett „hitelszövetkezeteket" kezdtek alakítani, melyeknek egyéb funkciójuk nincs, mint a takarékpénztár különböző kis adósaiból az egymás adósságáért kölcsönösen kezeskedők közösségét hozni létre.123 Ezután a mérsékelt ellenzéki Gaál Jenő azt fejtette ki, hogy a szövetkezeteknek támogatás is kell ugyan, de másrészt hitelszövetkezeti törvény is kell ahhoz, 119 Uo. 120 Uo. 121 Szemnecz Emil interpellációja, KN 1884-87, 337. ülés 1887 márc. 5, 130.132. Az érintett szövetkezet az Országos Keresztény Önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezet volt. Vö.: Csepregi Horváth: A magyar szövetkezeti intézmény, 118-119, 208. 122 Az igazságügyminiszter válasza uo. 358. ülés, 1887 ápr. 29, 334-336, Szemnecz viszontválasza 336-337. 123 KN 1887-92, III. köt. 53. ülés, 1888. jan. 31.-én
