Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
megye f. e. October 18rol 2502. sz: a: a' Megyének azon Levelére, mellynél fogva Gödri Uraság Kanásszát és Fürgedi Juhásszát mint Liliom s Sós István Orgazdáit meg büntetni kéri, válaszolja, hogy minekutánna Gödri T. Baranya Fürgéd pedig T. Tolna Vármegyében vagyon, ezeket haladás nélkül meg kérte, hogy a' Kérdéses Kanászt és Juhászt meg büntesse.'"70 Az ügy szálai korábbra is visszanyúlván, tovább is bonyolódván, az 1830-as években végig nyomon követhetők a Fejér megyei törvényhatóság iratanyagában. Liliom János és rablóbandája az 1820-as és 1830-as évek fordulóján követte el rémtetteit a közép-dunántúli megyékben. A vezért 1830 februárjában az ozorai úriszék pincefeltörésekkel, borlopással, búza- és kukoricalopással, útonállással, lólopással és ökörelhajtással vádolta meg. A megye halálra ítélte, de a fellebbviteli bíróság (és maga Liliom is) másként döntött: „a' Hétszemélyes Táblán 6 Esztendei Tömlötzre ítéltetett, de az ozorai Eletház felső emeletéből, mesterséges leereszkedéssel, előbb, hogy sem ezen ítélet meg érkezett, és kihirdettethetett, elszökött."7 1 Liliom és társai, Rácz/Kocsis/Vacsora János, Somi Varga István, Nagy Jancsi/János, Kis Gyuri, Sós/Soós István/Pista és mások, egyedül, ketten-hárman avagy bandába verődve, ezután tovább növelték bűnlajstromukat, melyen erőszak és gyilkosság egyre többször társult a vagyon elleni bűncselekményekhez. Mígnem 1832. november 18-án ismét sikerült elfogni őket, ezúttal Fejér megyében, s így Tolna megye az 1832. december 10-i közgyűlésben kelt végzéssel átadta az ügyet Fejérnek.7 2 A jegyzői hivatal közvetlenül érintve volt mind a Tolna megyével való kapcsolattartásban, mind pedig a kihallgatásokban, hiszen ez utóbbiak során az aljegyzők vezették a jegyzőkönyvet. Aláírásuk tanúsága szerint Csapó József és Rosty Zsigmond számos alkalommal közreműködtek, Eötvös maga azonban egyetlenegyszer sem hitelesítette aláírásával a vallomásokat. Az 1832. november 26-án kezdődő eljárásban Liliom volt az elsőrendű, társai közül Nagy Jancsi a másod- és Rácz János a harmadrendű vádlott, akik közül 1833 nyarának végére az előbbi meghalt, az utóbbi pedig megbetegedett a tömlöcben.73 Eötvös József hivatali idejére a legérdekesebb szakasz, a nyomozás esett. A törvényszéknek kellett a tanúvallomásokból és a „szabad önvallás"-okból összerakosgatnia a tényállást. Fennmaradtak a különböző összesítő táblázatok: ki, mikor, hol, kivel, mit követhetett el. Az ítéletben a társadalom nyugalmát, a közrendet és a vagyonbiztonságot emelkedett szavakkal védő preambulum és a rémisztő bűnlajstrom felsorolása után Liliomot és öt társát akasztófára ítélték, majd felteijesztették az ítéletet a királyi táblához. Végrehajtására nem került sor, mert Liliom 1838. október 18-án ismét megszökött a börtönből két fogollyal együtt, akik nem voltak érintve a Liliom-perben.7 4 Soós Pista és a többi tettestárs még életben voltak, hiszen vallottak a szökési ügyben. Az ítélethirdetésre az 1834. április 28 - május 3-i törvényszékben került sor.7 5 70 FML Kgy. Jk. 1833: 3107. sz. 762. 71 Fejér Megyei Levéltár. Liliom és társai bűnügyei. Tiszti főügyész iratai. 8. doboz. 587. sz. 72 FML Tsz. Jk. 1834-1835: 90. sz. (25. skk.) 73 FML Tsz. Jk. 1833: 566. sz. (augusztus 31.) 74 FML Tsz. Jk. 1838: 916. sz. 75 FML Tsz. Jk. 1834: 383. sz. 123. skk.
