Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
egyesület mozgalmat indítson a megyei gazdák hitelviszonyainak javítása érdekében"5 4 Károlyi két héttel az első küldöttség látogatása után, február 25-én fölkért egy megyei középbirtokost, Dr. Hajós Józsefet, hogy segítsen neki fölállítani egy megyei hitelszövetkezeti központot. A szövetkezetszervezés kezdőpontjául a „megyei hitelszövetkezet"-et venni új elgondolás volt, addig mindig országos szervezetet terveztek. Az igazgató, Hajós dr. az új egyesület elődszervezete, a megyei állattenyésztést előmozdító egyesület titkáraként működött. Hajós családja kb. 2000 holdat birtokolt a megyében. Édesatyja a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1856-76-ig igazgatója, utána 1883-ig az igazgatóság elnöke volt, amikor is az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság vezetését vette át.5 5 O maga a felkérés idején harminc éves, református, jogot tanult, egy genfi bankban volt gyakornok, utána a megyei közigazgatásban dolgozott szolgabíróként, majd a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete igazgatóságának volt tagja.5 6 Károlyit erőfeszítéseiben támogatta a megye alispánja, Földváry Mihály is, középbirtokos famíliából, lutheránus vallású.5 7 Károlyi első kérdése: vajon honnét tudnának tőkét szerezni? Károlyi, Földváry és az ifjabb Hajós erről a biztosítóigazgató idősebb Hajóssal tanácskoztak. Tulajdonképpen ekkor, tehát 1886. március 10-én indult el a hitelszövetkezeti mozgalom. Id. Hajós e megbeszélésen úgy gondolta, hogy a megye aláírhatná az alapítótőke egynegyedét, egy másik negyedrészt a vármegyei bizottsági tagok jegyezhetnének, a többit pedig magának Károlyinak kellene biztosítania, a 200 000 forintra tervezett alaptőkéből mintegy 100 000 forintot. Ebben az esetben id. Hajós szerint az igazgatása alatt álló biztosító társaság 200 000 forintos visszleszámítolási hitelt tudna biztosítani az új szövetkezetnek.58 Károlyi azonban túl magasnak találta az említett árat - eddig ilyen pénzintézetet még nem alapítottak Magyarországon, a pénzt köznapi felfogás szerint az ablakon kidobottnak lehetett volna tekinteni. így aztán az első tervezetben az alaptőkét 100 000 forintban határozták meg, ebből Károlyi Sándor vállalt 5 000 forintot, 40 000 forintot a megyétől próbáltak kérni. A megye részéről ez igen jelentős befektetést jelentett, különösen egy ilyen kipróbálatlan intézményben. Igaz, az új hitelszövetkezet illett a Pest megyei hagyományokhoz, az ország első takarékpénztára, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár is a vármegye égisze alatt indult 1839-ben, de a megye közvetlen befektetést vagy kötelezettséget akkor nem vállalt.5 9 A tervezetet 1886. április 12-én terjesztették a megyei közgyűlés elé. A közgyűlés azt elfogadta, felhívta a megyei közönséget alapítványi üzletrészek 54 Csepregi Horváth János: Gr. Károlyi Sándor és vezérkara, Budapest 16. 55 Dalmady Ödön: A dömsödi Hajós-család. Budapest 1900, 72-75. 56 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 16-17. Vö.: Dalmadi i. m. 91. 57 Ld. nekrológját: Földváry Mihály 1824-1895. In: Szövetkezés, 1895. febr. 15, VI. évf. II. sz, 50-52. 58 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 17. 59 Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monográphiája, 1-3, Pest 1876-79, I. A megye múltja, Pest 1876, 215.
