Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
lyásra, mit hivatal ád, vágynom, de az nem lévén, a hivatalba jutás e szempontbul volt előttem kívánatos."14 5 1841 novemberében Vay Miklós a lemondott egri járási főszolgabíró helyére nem új választást hirdetett, hanem behelyettesítéssel oldotta meg a megyei adminisztrációban támadt hiányt, Választása Szemerére esett, amely a megye rendjeinek akaratával is találkozott. így Szemere november 15-étől immáron helyettes főszolgabíróként tevékenykedett. Tisztségében az 1842. évi tisztújítás során megerősítették. Főszolgabíróként az adózó nép védelmét tartotta egyik legfontosabb feladatának, s az átvonuló katonaság ellátásával kapcsolatos indítványai rendszeresen pártolásra találtak a megyegyűléseken.14 6 Részt vett a miskolci kisdedóvó „példány intézet" felállításában és anyagi hátterének biztosításában is.14 7 Még 1841. május 11-én a megyei követutasítási bizottság tagjává választották (ismét Eötvössel együtt), s másnap ez a testület kapta meg véleményezésre a Szatmár vármegye közgyűlésén elfogadott 12 pontot. A véleménnyel a bizottság november közepére készült el, de a vélemény közgyűlési tárgyalása igen lassan haladt, még 1843 februárjában is csak a 9. pontig jutott el a közgyűlés. Különösen a 6., a közteherviselésről szóló pont körül bontakoztak ki komoly, nemegyszer tettlegességgel fenyegető viták. A reformerek táborát is furcsa konfliktus osztotta meg: a borsodi ellenzék vezetőjének, Palóczy Lászlónak a fia, Palóczy Tamás alulmaradt Szemerével szemben az 1841-es behelyettesítésen, s ezt Palóczy László személyes sérelmének érezte. A lassan a háziadó közös viselésére korlátozódó közteherviselés ügye 1843-ban a követutasítás vitája során végleg megbukott. Ugyanakkor a bocskoros nemeseket mozgósító konzervatívok nem tudták megakadályozni, hogy a megye követévé 1843. április 27-én Palóczy Lászlót és Szemerét válasszák. Szemere szereplése az 1843-1844-es országgyűlésen pályafutásának legszebb fejezetei közé tartozik. Országgyűlési jegyzőként komoly szerepe volt a feliratok, válaszok és törvényjavaslatok formulázásában. Csengery Antal szerint ő hozta be azt a külföldi gyakorlatot, hogy a benyújtott törvényjavaslatot indokló jelentéssel kísérjék.14 8 Pulszky Ferenc némileg fanyalgó jellemzése szerint Szemere „körmönfont doktrinér felfogása s elzárkózott magaviselete" elidegenítette tőle követtársait. „Elismert tehetségei s néha kacérkodva nyilvánított szabadelvűsége mellett sem tudott népszerűségre vergődni, tisztelték általánosan, de nem ragaszkodtak hozzá. Bizalommal sehol sem találkozott, sokaknál már azért sem, hogy okos ember hírében állott, ez pedig nálunk mindég veszedelmes egy hír."14 9 145 SzB - Szemere Miklós, Vatta, 1839. ápr. 21. OSZK Kt. Lt. 146 Ld. erre Borsod megye 1842. ápr. 5-én és jún. 23-án, 1843. febr. 14-én kelt kisgyűlési jegyzőkönyvi kivonatait. MOL Szemere-ir. 1. cs. 2. tét. 147 Ld. erre Borsod megye 1842. nov. 17-én kelt kisgyűlési jegyzőkönyvi kivonatait. MOL Szemere-ir. 1. cs. 2. tét, valamint Szemere ismeretlenhez (Platthy Imréhez) írott 1842. júl. 20-i levelét. OSZK Kt. Lt. 148 Csengery Antal 210. 149 Pulszky Ferenc I. 203.
