Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
1843. november 4-én az ellenzék vezetőinek tanácskozásán azt javasolta, hogy a leérkező királyi leiratra ne siessenek válaszolni, hiszen ha a kormány négy és fél hónapig várt a leirat kibocsátásával, nincs értelme sietni. Javaslatát azonban a többség elvetette.15 0 A büntetőtörvénykönyv kidolgozására kiküldött- országgyűlési választmány tagjaként máig maradandó munkát végzett, bár Pulszky malíciózus megjegyzése szerint, az esküdtszéki rendszer behozatala kapcsán előterjesztett túlzottan liberális javaslata is belejátszott abba, hogy ez utóbbiból végül nem lett törvény.15 1 Az országgyűlés kerületi és országos ülésein több mint hetven beszédet mondott.15 2 Szemere felszólalásaiból bámulatosan gazdag érdeklődési kör és tájékozottság tárul elénk. A városi reform, az igazságszolgáltatás átalakítása, a magyar nyelv ügye, a gazdasági önrendelkezés kérdéseiben ugyanúgy magas szintű szónoklatokat tartott, mint a bányatörvény, a honosítás vagy a közteherviselés kérdéseiben. Hosszú szónoklatokban elemezte a horvát-magyar viszony közjogi árnyalatait, de egy kötelező hozzászólás erejéig rámutatott a kormányzatnak a Részek visszacsatolása kapcsán követett törvénysértő eljárására. A Kisfaludy Társaság felkérésére törvényjavaslatot dolgozott ki az írói és művé1 szi tulajdonjogok védelméről15 3 , de hozzászólt az építendő országház pályázata vagy a gyorsíróképzés ügyéhez is. Kossuth egy, Wesselényihez intézett levelében az országgyűlés ellenzéki követeiről szólva, igen elismerően nyilatkozott róla: „Szemere Bertalan gyönyörű eszével egyedül járkál saját ösvényén, mint a cometa [üstökös] - belőle nagy ember válhatik. Csak Isten adja, tudjon szegény lenni."15 4 Kossuth tehát potenciális vezetőként tekintett Szemerére, ugyanakkor jól érzékelte magányosságát. Figyelemremélt, hogy míg a többi ellenzéki politikus mindegyikével kapcsolatban tett bíráló megjegyzést, Szemerét fenntartás nélkül dicsérte. A reformellenzék többségéhez hasonlóan az országgyűlés kezdetén a konstruktív ellenzékiség alapján kívánt ténykedni, ezért is dicsérte a királyi előter-150 Takáts Sándor. Politikai konventikulumok és titkos konferenciák az országgyűlésen. (In:) Kémvilág Magyarországon. Bp, é. n. II. k. 143. és 148. 151 Pulszky Ferenc I. 207. 152 Közli őket Az 1843/44-ik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Szerkesztette és kiadta Kovács Ferencz. Bp, 1894. (továbbiakban Kovács Ferenc I-VL), kisebb részben Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I-IV k. Budapest, 1896-1902. IV és Toldy Ferenc: A magyar politikai szónoklat kézikönyve a legrégibb időktől a jelenkorig, vagyis a kitűnőbb politikai szónokok életrajzi adatokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. Kiadta Toldy István. Pest, 1866. II. k. 29-51. Közülük három, az esküdtszékekről, a honosításokról és a halálbüntetésről szóló, bekerült az ellenzék 1847-es kiadványába, a Bajza József által szerkesztett, Ellenőr című zsebkönyvbe, 30^7, 137-146, 389-407. 153 Részletes elemzését és szövegét adja Balogh Elemér: A Szemere-féle szerzői jogi törvényjavaslat. In: Ruszoly József, 1991. I. 149-172. Az ügyben egyeztetett Toldy Ferenccel is. Ld. SzB -Toldy Ferenc, Pozsony, 1844. máj. 18.; uo, 1844. jún. 6, uo, 1844. okt. 26. MTA Kt. Magyar irodalmi levelezés. 4-r. No. 95. 366, 367, 368. p. Az 1847-1848. évi országgyűlésen — miután időközben, 1846-ban megjelent a szerzői jogot a Lajtán túli területekre érvényes hatállyal szabályozó császári pátens — ismét felvette az ügyben a kapcsolatot Toldyval, s kérte tőle a Kisfaludy Társaság tervezetének megküldését. SzB - Toldy Ferenc, Pozsony, 1847. nov. 24. MTA Kt. Magyar irodalmi levelezés. 4-r. No. 95. 369. p. 154 Kossuth - Wesselényi, Tinnye, 1843. júl. 28. Közli Ferenczi Zoltán: Kossuth Lajos kiadatlan levelei br. Wesselényi Miklóshoz. Történelmi Tár, 1902. (továbbiakban Ferenczi Zoltán, 1902.) 328.