Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
laszolt. Szemere még Bécsből való elutazása előtt két órával, sőt, Lipcséből írott levelében is sürgette Kölcseynél az alkotmányról írottak megküldését.8 1 Az elkészítendő mű koncepciója azonban — Szemerének köszönhetően - állandóan változott, s Kossuth ígért értekezésének elküldéséről sem tudunk. (Kossuth talán azt a munkáját ajánlotta fel Szemerének, amelynek jelenleg két részletet, a vallásszabadságról és a magyar főrendek 1833-as szerepéről szóló töredéket ismerjük).8 2 Szemerét a tervezett vállalkozással kapcsolatban aggodalomra intette az is, hogy arról értesült: valaki hasonló dologgal próbálkozott külföldön, ki is vitte iratait, miután azonban dolgavégezetlenül tért vissza, a határon iratait elkobozták.8 3 Politikai hitvallását Kossuthhoz írott egyik levelében fejtette ki: „Nélkülözni, fényleni, nem óhajtani, a törvény korláti közt mindent tenni [a hazai érdekében, mindent merni, de nem vakmerősködni, egy szóval mindég egyenesen menni, magányos óráimban leginkább ezekre készültem. A nép bálványainak nem hódolni, a kormány bitorlásinak bátran gátul állani, azaz a kebel sugallása szerént saját elvünk után haladni, ezt nevezem hazafiúságnak."8 4 Örömmel üdvözölte Kossuth Törvényhatósági Tudósításainak megindulását, mint annakjelét, hogy Kossuth tudja, hol volt és hol van a baj. Úgy vélte, hogy Magyarországon sok megye ugyan „telve forró keblekkel, de haljon ki három-négy, s vezérlő értelme a megyének oda van." A hazafiság inkább csak érzelmi, mint értelmi indíttatású, márpedig „hazafiság csak stúdium rezultátuma [tanulás következménye] lehet, különben szelen épült, széllel múlik." Mindez csak akkor változik meg, ha a többség megérti az elveket, amelyeket az 1832-36-os országgyűlésen kifejtettek, s „ha a nyilvánosság a megyék elveit egymásnak meghordja, s köztük szimpátiát s lelki rokonságot köt", amit Kossuth a Törvényhatósági Tudósításokkal eszközölni akar.8 5 Bécsben értesült a magyar kormányzati elitben történt változásokról, Reviczky Ádám kancellár menesztéséről, Pálffy Fidél kancellári, Eötvös Ignác tárnomesteri és Mailáth Antal alkancellári kinevezéséről. „Iszonyú emberek" -írta Kölcseynek.8 6 81 SzB - Kölcsey Ferenc, Bécs, 1836. okt. 4.; Lipcse, 1836. okt. 20. Közli Csorba Sándor, 1985. 121-122. 82 Közli Kossuth Lajos összes munkái. VI. k. Ifjúkori iratok. - Törvényhatósági Tudósítások. S. a. r. Barta István. Bp, 1966. 366-401. V ö. Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1833 elejéről. Századok, 1965/3. 399-424. Uő.: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 200-236. 83 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. szept. 10. MTA Kt. MS. 4849/75. Közli Jakab Elek, 1876. II. 76. 84 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. aug. 21. MTA Kt. MS. 4849/68. Közli Jakab Elek, 1876. II. 73. 85 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. szept. 5. MTA Kt. MS. 4849/73. Közli Jakab Elek, 1876. II. 75-76. Kapcsolatukra a levelek alapján Id. Ruszoly József: Szemere Bertalan és Kossuth Lajos a reformkorban (1832/36 - 1847/48). Debreceni Szemle, 1994/2. 268-273, (továbbiakban Ruszoly József, 1994.) ill. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2, bővített és átdolgozott kiadás. Millenniumi Magyar Történelem. Bp, 2002. (továbbiakban Kosáry Domokos, 2002.) 148, 168-169. 86 SzB - Kölcsey Ferenc, Bécs, 1836. júl. 8. Közli Csorba Sándor, 1985. 118-120. valamivel visszafogottabban számolt be a történtekről másnap Vay Miklóshoz írott levelében. „Gazdag kellem e kinevezés a gondolkodásra, de hol s miről gondoskodni [gondolkodni] lehet, arról írni is lehetne. Azonban ezzel Méltóságodnak nem alkalmatlankodom, mert gondolataim a Méltóságodéi után messze sántikálnának, mint szárnyavesztett darvak." Közli Lévay József, 1898. 150.
