Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
Eközben Borsodról sem feledkezett meg. Bécsben foglalatoskodott a miskolci színház függönyeinek és díszleteinek beszerzésével is.8 7 A Kossuthtal folytatott levelezés aztán tárgyi bizonyítékként szolgált Kossuth perében.8 8 Sőt, Cziráky Antal gróf, országbíró 1837. május 12-én írott felség-előterjesztésében azt javasolta, hogy ha Szemere még nem utazott volna el Bécsből, törvényesen járjanak el vele szemben.8 9 Utazás külföldön és az „Utazás külföldön" Szemere azonban 1836. október 4-én elhagyta Bécset, s Prágán és Teplitzen át Drezdába utazott. Következő állomásai Lipcse, Halle, Wittenberg, Berlin, Potsdam, Magdeburg, Göttingen, Kassel, Frankfurt, majd Metz. Innen utazott Párizsba. A francia fővárosban közel öt hónapot töltött. A visszahúzódó, szigorú erkölcsű Szemerét meglepte a párizsi élet szabadossága. Noha csodálta a nyugat-európai államokat, de csodálata nem volt feltétlen. Párizsban tökéletesen érzékelte, hogy a politikai lapok bombasztikus tudósításai milyen valóságot rejtenek.90 1837. április 29-én Boulogne-ban szállt hajóra, s utazott Angliába. Londonban május 6-tól július 15-ig tartózkodott. A város sokkal jobban tetszett neki, mint Párizs. „Párizs látszani, London lenni akar; az többet ad a külsőre, ez a valóságra" - foglalta össze a különbség lényegét. Tanúja volt a Viktória hercegnő 18. születésnapja alkalmából tartott ünnepségeknek. A lapokból itt értesült Kossuth elfogatásáról. „Megütém az asztalt" - írta reagálásáról Szemere Miklósnak.91 Ezután Cambridge, Durham, Newcastle, Edinburgh és Glasgow következett. Július 30-án hajóra szállt, és Írországba utazott. Megdöbbentette az írországi nyomor. „A nagy város [Dublin] legnagyobb része koldusfészek, mely a szebb utcákat is elborítja rongyos, sápadt, nyomorult teremtésekkel. Ki nem látta, nem képzelheti ez ínséget; és ki látta, természetesnek találja O'Connell izgatásait, sőt azon kell csodálkoznia, hogy előbb nem támadt egy izgató" - írta szüleinek.92 87 Szemere ezzel kapcsolatban a Borsod megyei színházi választmány elnökéhez írott leveleit közli A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig. Válogatta, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Kerényi Ferenc. Ford. Kerényi Ferenc, Törzsök Edua, Ziegler Vilmos. Magyar Levelestár. Bp, 1987. 229-239. Ezek közül két levelet közöl Leszih Andor: Közlemények a borsod-miskolczi múzeum ereklye-gyűjteményéből. Régi Okiratok és Levelek Tára. Szerk. Kardos Samu. 1906/3. 60-61.; 1906/4. 47-49. (továbbiakban Leszih Andor, 1906/3, 4.) 88 A leveleket közli Jakab Elek, 1876. II. 73-78. Felhasználásukra ld. KLÖM VII. 125-126, 186-187, 189, 309, 356, 358, 547, 575, 581. Utóbb, az 1843. évi követválasztás alkalmával Szemerét ellenfelei azzal gyanúsították, hogy „midőn az elfogott Kossuth irományai között több szabadelmű levelei találtattak, a veszélyt kikerülendő, térítvénnyel köté le magát a kormánypártra." Szűcs Sámuel naplói (1835-1864). S. a. r. Kilián István. Miskolc, 2003. I. k. 146. (továbbiakban Szűcs Sámuel, 2003. I.) 89 KLÖM VII. 87. Az előzményre ld. uo. 82-83. Állítólag a bécsi rendőrség nem talált elegendő okot Szemere letartóztatására a levelekben. Uo. 547. 90 SzB - Szemere György, Párizs, 1837. ápr. 22. Közli Perényi József 46-48. 91 SzB - Szemere Miklós, London, 1837. máj. 26. Közli Perényi József 19-21. Ugyanígy számolt be 1837. máj. 28-án szüleihez írott levelében benyomásairól. Közli Leszih Andor, 1906/2. 61-62. 92 SzB - szüleihez, Aachen, 1837. aug. 30. MOL Hill. Szemere Bertalan kormánybiztosi iratai. (továbbiakban MOL Szemere kb. ir.) 5. tétel.
