Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
még eszébe jutand az is, hogy azon törvényt is, mint szükségtelent, felfüggessze, mely személyes szabadságunkat biztosítja."61 Noha azt nem sikerült elérnie, hogy a megye felírjon a szólásszabadság ügyében, beszéde nagy sikert aratott, s ezáltal némileg az ügy is nyert. „Mert amint a szónok a tiszteletben eléhalad, azon mértékben könnyebbedik az ügy győzedelmének kivívása" - írta Kölcseynek.6 2 A november 18-i közgyűlésen az egyedül magyar nyelven történő felírás mellett érvelt, ezúttal sikerrel. „Ha a törvénynek a nemzet közakaratábul kell válnia, mit senki nem vesz kétségbe, úgy nem ugyan forma szerint, de erkölcsileg nézve, a nemzet minden közakarata törvény" - indokolta a magyar nyelvű felírást. Az ezt tiltó törvényeket pedig erkölcsileg mondta érvénytelennek: „Miként a törv[ény]hozatalnak két szakasza van, ti. midőn az forma szerint hozatik, a törv[ény]hozó hatalom által kimondatván és midőn már annak előtte a nép lelkében törvénnyé érlelődött; úgy a törvény nem akkor töröltetik el, midőn azt a törv[ény]hozás eltörlöttnek kijelenti, idő és körülállások többnyire előbb törlik ki a nép lelkéből. S ha erre taktusa nincs a törv[ény]hoz ásnak, nevét sem érdemli meg; ha van s szerinte nem cselekszik, istenileg magas kötelességének lelkiisméretlen árulója"6 3 „Kettőre törekszem: higgyék, hogy nem ifjúi tüzelgésből szólok, hanem mivel lelkemben igazságért élek; 2-szor higgyék, hogy gondolkodni szoktam a tárgyról, mielőtt szólanék. A férfiak becsülését s bizodalmát már nagy részben bírom — írta eddigi szereplésének eredményéről Kölcseynek —, s ha többen felállunk, nálamnál idősbek is, eleve felém kiált a többség." Itt-ott már arról beszéltek, hogy Szemerét követté kellene választani a következő országgyűlésre. Sikeres indítványt tett arra is, hogy a miskolci színház részére tett 22000 pengőforint után néhány krajcárt vessenek ki,6 4 Szemerét 1834 óta foglalkoztatta a külföldi utazás gondolata, mert, mint Kölcseynek írta, „minden esetre erőt s időt kímél, aki utazhat, s esztendei munkák, milliom fők rezultátumát tanulja meg könnyen, ami otthon előle zárva marad, s mit nem való könyvekből tanulni." Az utazást azonban egyszersmind a reform eszközének is tekintette: „Egy magyar pusztáiról Anglia gyárai közt! egy magyar ugarföldeiről Hollandia virágmezején! egy magyar gazdagságnak vélt szegénységéből Párizs fényében, s a szabad ember csudálatos művei között! Hozhatni-e mást vissza hazánkba, mint meleg érzést, s önfeláldozásig lángoló keblet ember, szabadság s nemzet iránt? s fáradásban nem ád-e újulást minden visszaemlékezés azon népekre? Eletünk egy leszen a hazáéval; a nemzet ideáján keresztül forró cseppekbe hull szívünkbe a közszabadság szerelme, s minden sükerült lépés, minden közjavallat ismételt felcsókolás a nép bajnokává stb." Kölcseyt is kérte, intézze el Szemere Pálnál, hogy legalább egy évre kiutazhasson.6 5 Az utazási szándékot tovább erősítette Bölöni Farkas Sándor „Utazás Észak-Amerikában" című kötetének megismerése. „Szinte kedvem jött áltköltözni Amérikába, s nem hiszem, hogy volna ember, ki ezt olvasván, ezt a 61 Beszédét közli Csorba Sándor, 1983. 934-937. és Hermann Róbert, 1998. 51-53. Ld. még SzB - Szemere Miklós, Vatta, 1835. jún. 12. Közli Perényi József 7-8. 62 SzB - Kölcsey Ferenc, Vatta, 1835. jún. 4. Közli Csorba Sándor, 1983. 932. 63 Közli Csorba Sándor, 1985. 116-118. és Hermann Róbert, 1998. 56-59. 64 SzB - Kölcsey Ferenc, Miskolc, 1835. dec. 13. Közli Csorba Sándor, 1983. 939. és Kölcsey Ferenc, 1990. 207. 65 SzB - Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1834. ápr. 9. Közli Csorba Sándor, 1981. 80.
