Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
magyar törekvés mind oly törpe volt nekem. Azonban át kellett rajta esni. Szántam a kort és a kor embereit, kik oly apróságokkal kénytelenek bíbelődni."2 1 Az országgyűlés munkájának lassúságával kapcsolatos elégedetlensége Kölcseyhez intézett leveleiből is kitűnik. A költő távollétei idején ugyanis rendszeresen tájékoztatta mesterét a diétán történtekről. Szemere úgy vélte, az országgyűlésen az ellenzék egyelőre nem tehet hasznosabbat, mint hogy „kifejteget némi nagy fontosságú dolgokat, s így/azt, mi ezen erő-észpontban kifő, megtanulhatják, kik itt vagy otthon vannak* s még nem tudták." A nemzet előtt két út áll: „vér és tudomány, - amazt egyik rész sem kívánhatja, a kimenetel kétes, ezt mind a kettő óhajthatja, s mi nem veszthetünk." A kormányzat ugyan elállotta a szabadulás „szembetűnő utait", de nem tud elállni minden utat. A rendszeres, szívós munka az egyetlen lehetőség, „s valóban gyönyörű pillanat leend: midőn a diétával víván, - mögé néz, s nemzetet pillant meg szilaj vagy békés erőben."2 2 Ugyanakkor hiányosnak érezte az ellenzék együttműködését, „összpontosodását."2 3 A pozsonyi tapasztalatok alapján megérintette a republikanizmus szele is. „Különös gondolatok fejlenek bennem a monarchák felől, ha Észak-Amerikába pillantok, s elmélkedem, hogy ott az emberiség életének új szakasza kezdődik" -írta Kölcseynek.2 4 Formálódó republikanizmusát jelzi az is, hogy 1834 őszén már az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában és Lafayette „tróntdöntő" beszédeiben foglalt „tiszta, egyszerű, józan igazságokért" rajongott.25 Az osztrák-magyar viszonnyal kapcsolatos nézeteit jelzi, hogy 1836. szeptemberében arról írt Kossuthnak, miszerint „Ausztria hazánkba" piócaként ragadt bele.2 6 A politikai pálya melletti elköteleződését 1834. március 14-i levelében közölte Kölcseyvel. Kölcsey „Áldozat" című epigrammáját idézi: „Áldozatom két istenség oltára felett áll,/ Könny neked, ó Szerelem, és neked, ó Haza vér."27 Kölcseyt kérte meg arra is, hogy beszélje meg rokonával, Szemere Pállal, nem tudna-e valami módot arra, hogy legalább egy évre külföldre utazhasson. „... természetesnek gondolom — írta —, hogy az, aki hazája elémentén munkálkodik, tudja azt, hova óhajtja emelni hazáját, s bírjon egy képet lelkében, milyenre kívánná hónát alakítani. Aki magából teremt ilyet, könnyen hibázhat, s nem oly könnyen az, ki figyelmes szemmel nézte meg más országok hiányait és tökéleit, s az életből szedte magába, ami jó intézet s követést érdemel. Sok dolog teóriában töménytelen nehézségeket mutat, melyeket az élet szelíden elhárít, és megfordítva. S mindenesetre erőt és időt kímél, aki utazhat, s esztendei 21 Csengery Antal 196. 22 SzB - Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1833. okt. 13. Közli Csorba Sándor: Szemere Bertalan kiadatlan levelei Kölcsey Ferenchez. Irodalomtörténeti Közlemények, 1981/1. (továbbiakban Csorba Sándor, 1981.) 74-75. 23 SzB - Lónyay Gábor, Miskolc, 1835. febr. 26. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) P 458. A Lónyay-család iratai. 7. csomó. Lónyay VIII. Gábor iratai, (továbbiakban MOL Lónyay-lt.) 24 SzB - Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1833. okt. 13. Közli Csorba Sándor, 1981. 74-75. 25 SzB - Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1833. okt. 13. Közli Csorba Sándor, 1981. 74-75. 26 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. szept. 5. MTA Kt. MS. 4849/73. Közli B Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpere. Történelmi bevezetéssel. Az eredeti példányok egyikéből sajtó alá rendezte Jakab Elek. Kolozsvár, 1876. II. k. 75. (továbbiakban Jakab Elek, 1876. II.) 27 SzB - Kölcsey Ferenc, Pest, 1834. szept. 16. Közli Csorba Sándor, 1981. 83. Ezt idézte 1836. szept. 22-én Kossuth Lajoshoz írott levelében is Közli Jakab Elek, 1876. II. 77.
